Főmenü megnyitása

Módosítások

tömör., dupla leirt, szerk.
{{kép|Prekmurje Republic HU.svg|méret=250px|szöveg=A [[Vendvidéki Köztársaság]]}}
A '''[[Vendvidéki Köztársaság]],''' (más alakban ''Murai Köztársaság'', szlovénül: ''Republika Prekmurje'') rövid életű államalakulat, amely [[1919]]-ben alakult meg a mai [[Vendvidék]]en ([[Szentgotthárd]] térsége) és a [[Szlovénia|Szlovéniához]] tartozó [[Muravidék]]en ([[Muraszombat]] és [[Lendva]] körzeteikörnyékén), területénbár alakult meg,hatalma a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területrekörzetére csak elvileg terjedt ki hatalma. Az új államot még saját határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében lappangó valóság igencsak kiábrándító képetvalóság nyújtlappang: nem a [[magyarországi szlovének]] vagyhozták létre a rend helyreállítása érdekében alakították meg, hanem önös célbólérdekből alakították, azazegyszerűen kihasználva a terület sajátos nemzeti jellegét egyszerűen csak kihasználták.
 
A Vendvidék már az I. világháború befejezte után, de még a köztársaság 1919. [[Májusmájus 29.|május 29-i]] kikiáltása előtt önállósult,. amiEz nem jelentettvolt szuverén államiságotállamiság, viszont így a területen működő hatóságok önállóbbannagyobb irányíthattákönállóságot a Vendvidéketnyertek, és a központi hatalomnak a térségbenháború nem maradt semmi befolyása. E törekvés okai a háborút követő összeomlás ésutáni azzalösszeomlással járó kaotikus állapotok voltak.idején Szilárdsemmi központibefolyása hatalomnem hiányábanmaradt. a Vendvidék mellett másMás peremterületek is szinte elszakadtak az országtól, és ahogy a helyhatóságok mind önállóbban cselekedtek, úgy nőtt a teljes függetlenedni akarás is.<!-- Az ilyen államocskák legtöbbje nem sokáig maradt fenn, mert a nemzetek közössége nem ismerte el államiságukat, és vagy [[Magyarország]] foglalta vissza, vagy más utódállamok, például [[Jugoszlávia]] vagy [[Csehszlovákia]] szállták meg területüket.
A Vendvidéki Köztársaság egyike azon államoknak, amelyeket az [[első világháború]] után hoztak létre az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területén. Legtöbbjük nem maradt fenn sokáig, vagy mert nemzetközileg nem ismerték el államiságukat, vagy [[Magyarország]] foglalta vissza, vagy a többi utódállam, például [[Jugoszlávia]] vagy [[Csehszlovákia]] szállta meg. A Vendvidéki Köztársaságot csak [[Ausztria]] ismerte el. Az állam alapítója és vezetője egy hajdani [[cserföld]]i (ma ''Črenšovci'') kántortanító, [[Tkálecz Vilmos]] volt. Tkálecz korábban nem volt tagja a magyarországi szlovén [[Autonómia (szociológia)|autonómia]] megteremtéséért küzdő mozgalmaknak.
 
A Vendvidéki Köztársaság alapítója és vezetője egy hajdani [[cserföld]]i (ma ''Črenšovci'') kántortanító, [[Tkálecz Vilmos]] volt, aki korábban nem vett részt a magyarországi szlovén [[autonómia (szociológia)|autonómiáért]] küzdő mozgalmakban. A törpeállamot csak [[Ausztria]] ismerte el.
A Vendvidék már az I. világháború befejezte után, de még a köztársaság 1919. [[Május 29.|május 29-i]] kikiáltása előtt önállósult, ami nem jelentett szuverén államiságot, viszont így a területen működő hatóságok önállóbban irányíthatták a Vendvidéket, és a központi hatalomnak a térségben nem maradt semmi befolyása. E törekvés okai a háborút követő összeomlás és azzal járó kaotikus állapotok voltak. Szilárd központi hatalom hiányában a Vendvidék mellett más peremterületek is szinte elszakadtak az országtól, és ahogy a helyhatóságok mind önállóbban cselekedtek, úgy nőtt a teljes függetlenedni akarás is.<!--
<!--
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2017|2017-22-1}}]]</noinclude>