„Rudolf von Jhering” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Munkássága: jogértelmezés |
a ellenörzőműhely javításai AWB |
||
1. sor:
{{Személy infobox}}
[[Fájl:Göttingen Stadtfriedhof Grab Rudolf von Jhering 1.jpg|bélyegkép|Rudolf von Jhering sírja Göttingenben]]
'''Rudolf von Jhering''' [ejtsd: jering] ([[Aurich]], [[1818]]. [[augusztus 22.]] – [[Göttingen]], [[1892]]. [[szeptember 17.]]) német jogtudós, a [[19. század]]i egyetemes jogtudomány egyik legkiválóbb alakja.<ref>http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/Jhering%20jogb%C3%B6lcselete....pdf</ref>. Legidősebb fia [[Hermann von Ihering]] (1850 - 1930) brazil-német természettudós volt.
== Életútja ==
[[Heidelberg]]ben, [[München]]ben és Göttingenben tanult; 1843-ban [[Berlin]]ben [[magántanár]]rá habilitáltatta magát, 1845-ben [[Bázel]]ben, 1846-ban [[Rostock]]ban, 1849-ben [[Kiel]]ben, 1852-ben [[Gießen]]ben és 1868-ban [[Bécs]]ben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.
== Munkássága ==
Jhering tudományos nézetei pályafutása alatt jelentősen módosultak. A 19. század utolsó évtizedeiben a formális, csak jogászi szemléletnek a kritikája is a kialakuló
szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az [[államelmélet]] vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi [[pozitivizmus|pozitivista]] szemlélet keretein túl kell lépni.<ref>http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/A%20WR%20%20%C3%A1llamelm%C3%A9lete,%20k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20Hermann%20Hellerre.pdf</ref>
Az, hogy a [[bűncselekmény]] nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.<ref>http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10702/ssoar-bszem-2009-1-pokol-a_jogellenesseg_es_a_jogi.pdf?sequence=1</ref>
31. sor:
* ''Der Zweck im Recht'' (2. kiad. u. o. 1884-86);
* ''Das Trinkgeld'' (Braunschwieg, 1882);
* ''Der Besitzwille'' (Jena, 1889).
== Források ==
45. sor:
* [http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/Jhering%20jogb%C3%B6lcselete....pdf Jhering jogbölcselete és hatása az államelméletre]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{csonk-életrajz}}▼
{{DEFAULTSORT:Jhering Rudolf Von}}
[[Kategória:Német jogászok]]
[[Kategória:1818-ban született személyek]]
[[Kategória:1892-ben elhunyt személyek]]
▲{{csonk-életrajz}}
| |||