„Kálvinizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ellenörzőműhely javításai AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
''A "Református keresztyénség", "Református hit" és "Kegyelem tana" ide vezetnek. A református egyházakról lásd: [[Református egyházak]].''
</blockquote>
[[File:ReformationsdenkmalGenf1.jpg|
A '''kálvinizmus''' (más néven '''református hit''' vagy '''kegyelem tana''') a [[protestantizmus|protestáns]] irányzat fővonalának [[teológia]]i rendszere, amely [[Kálvin János]] és más [[:Kategória:Reformátorok|reformátorok]] [[keresztyén]] tanításai mentén állt összefüggő hitrendszerré, amelyben harmonizációként a Biblia kizárólagosságát, illetve önmagát magyarázó elvét vették alapul<ref>{{cite web|url=http://www.reformatus.net/westminsteri-hitvallas#I-9 |title=Westminsteri Hitvallás, I. A Szentírásról / 9 |publisher=Presbiteriánus Kiadó |date= |accessdate=2017-03-25}}</ref><ref>{{cite web|url=http://reformatus.hu/egyhazunk/mutat/6218/#c-131 |title=II. Helvét hitvallás, II./1 |publisher=reformatus.hu |date= |accessdate=2017-03-25}}</ref>.
16. sor:
A kálvinizmust nagyjából a kontinentális európai református, [[Presbiterianizmus|presbiteriánus]], és kongregacionalista hagyományok képviselik.
{{Keresztény történelem}}
== A szó eredete ==
A kálvinizmus Kálvin János után kapta az elnevezést. Először 1552-ben egy lutheránus teológus használta. A Római Katolikus Egyház gyakorlata volt, hogy az eretnekségnek vélt tanításokat az alapítójukról nevezzenek el, de ez a megbélyegzés lutheránus körből indult. Kálvin maga tiltakozott a megnevezés ellen: ''Nem tudnának nagyobb sértéssel illetni, mint ezzel a szóval, kálvinizmus. Nem nehéz kitalálni honnan való ez az ellenem viselt gyűlölet.'' <ref name="Cottret2003">Leçons ou commentaires et expositions sur les Revelations du prophete Jeremie 1565 {{cite book|author=Bernard Cottret|title=Calvin, A Biography|url=https://books.google.com/books?id=Nn-xAwAAQBAJ&pg=PA239|date=22 May 2003|publisher=A&C Black|isbn=978-0-567-53035-6|pages=239–}}</ref>
A negatív konnotációja ellenére, a megkülönböztető név egyre inkább népszerű lett a lutheránusoktól, illetve a későbbi protestáns ágaktól való megkülönböztetésében. Azoknak az egyházaknak a többsége, amelyek a történelmüket Kálvinhoz visszavezetik (beleértve a [[Presbiterianizmus|presbiteriánusokat]], kongregacionalistákat, stb.) nem használják teológiájuk jelölésére, mivel a “református” általánosabban elfogadott. Ezek az egyházak állítják, hogy Kálvin János szavai szerint “megújultak az evangélium igaz rendje szerint.”
▲[[File:ReformationsdenkmalGenf1.jpg|upright=1.35|thumb|[[Reformáció fala]] [[Genf]]ben; balról jobbra: [[Guillaume Farel]], [[Kálvin János]], [[Béza Tódor]] és [[John Knox]]]]
Az [[Dorti zsinat|arminiánus vita]] következtében élénkült meg a kifejezés használata, ahol a kálvinisták a hagyományos református nézeteket fenntartották. Habár a református hagyomány foglalkozik mindazokkal a keresztyén teológiai témákkal, amikkel a “kálvinizmus”, mégis ezt a szót néha a "kegyelemtan" (doctrines of grace) szinonímájaként, bizonyos jellegzetesen kálvinista nézetek jelölésére használják a szoterológiában vagy predesztináció értelmezésében, amiket részben összefoglal a [[Dorti zsinat]]on az arminiánus tanításokra válaszul született 5 pont, amelyek a kálvinizmus öt pontjaként váltak közismertekké. A kálvinizmus még egy fő jellemzőjének tartják, hogy tanrendszerének egésze különösen hangsúlyozza Isten szuveranitását és uralmát mindenekben, beleértve a megváltást is.
| |||