„Zelk Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Érmihályfalviak kategória hozzáadva (a HotCattel)
→‎Életpályája: Zelkovits Zoltán néven.
32. sor:
 
== Életpályája ==
1906. december 18-án látta meg a napvilágot [[Érmihályfalva|Érmihályfalván]], egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként Zelkovits Zoltán néven. Édesapját korán elvesztette. [[Miskolc]]on járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. [[Magyarország]] területeinek elvesztését [[Erdély]]ben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től [[Szatmárnémeti]]ben dolgozott. 1925-ben [[Budapest]]re költözött, tagja lett a ''Szocialista Munkásmozgalomnak'' és kommunistának vallotta magát, bár saját elmondása szerint nem ismerte sem [[Karl Marx|Marx]], sem [[Friedrich Engels|Engels]], sem [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] ideológiáját.<ref name="hegedüs">{{hiv-web |url= http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/zelk.htm |cím=A Magyar Irodalom arcképcsarnoka |elérés=2011-04-23 |szerző= Hegedüs Géza |szerzőhiv= Hegedüs Géza |dátum= |év=1991 |hónap=december 31. | kiadó =Magyar Elektronikus Könyvtár |formátum= |munka= }}</ref> Az [[Érmellék]], illetve a [[Partium]] ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták [[Románia|Romániába]], ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]].<ref name="hegedüs"/><ref name="cimbora">{{hiv-web |url=http://www.cimbora.hu/cimbora-archiv/html/main.php?page=egycikk&&hid=410 |cím=Zelk Zoltán: A három nyúl |elérés=2011-04-23 |munka=Költők, írók, versek |dátum=2007-07-09}}</ref><ref name="dorysmay">{{hiv-web |url=http://dorysmay.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=603754 |cím=Zelk Zoltán költő prózaíró |szerző= Szuhár Csilla |elérés=2011-04-23 |munka=Dorys May Irodalmi Műhely |dátum=2007-07-09}}</ref>
 
Első verseskötetét 1930-ban adták ki ''Csuklódon kibuggyan a vér'' címmel, melyről [[Radnóti Miklós]] írt elismerő kritikát. Megismerkedett a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második nemzedékével, köztük [[József Attila|József Attilával]] is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték.<ref name="sulinet">{{hiv-web |url= http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kdh/0/7383/zelkzoltan.html |cím=Zelk Zoltán |elérés=2011-04-23 |kiadó=sulinet.hu }}</ref> A [[második világháború]] kitörését követően [[Ukrajna|Ukrajnába]] került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte (1942–1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, ''Bátori Irén'' zuglói lakásán.<ref name="sulinet"/>