„Szathmári Pap Mihály” változatai közötti eltérés

link
({{MProtETL|3}})
(link)
Tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol 1759-ben iskolai könyvtárnok is volt. 1760-ban malomvizi [[Kendeffy Elek]] gróffal külföldi akadémiára ment, előbb [[Genf]]be, majd [[Utrecht]]be ás [[Leiden]]be. 1765-ben hazájába visszatért, mire az erdélyi református főkonzisztórium által ordináltatott papnak; ekkor [[Dés]]re, majd Keresztúrra és [[Szőkefalva|Szőkefalvára]] hívták meg papnak; azonban Lázár János és [[Teleki László]] grófok kiválóan szerették és becsülték, azért addig tartóztatták őt vissza, míg 1767-ben a kolozsvári kollégiumban teológiai tanárnak alkalmazták. Tanszékét szeptember 28-án foglalta el: ''De theologo non orthodoxo, nisi et magnanimo'' című beszéddel. Utolsó éveiben különös előszeretettel tanította a római régiségeket is.
 
Járatos volt az arab, szír, héber és görög nyelvben; beszélt németül, franciául és hollandul. A latin és magyar nyelvben való ügyességét eléggé bizonyítják értekezéseinek, felolvasásainak, melyek ki is nyomattak, megjutalmazása. Mellékfoglalkozásul szorgalommal gyűjtötte az ásványokat, kagylókat és növényeket; szép érem- és más ritkasággyűjteménye volt, melynek megtekintésére mentek az utasok és hazai tudósok. 1787-ben a hágai tudós társaság által kitűzött pályadíjra beküldött munkájával a második díjat nyerte el, egyszersmind a társaság megválasztotta tagjának; ugyanott 1791-ben is jutalmat nyert dolgozataival. [[II. József magyar király|II. József császár]] a birodalmában levő protestánsok számára kidolgozandó egyházjogra a [[németország]]i Speidelmantel [[jéna]]i tanár munkáját küldte el az erdélyi református konzisztóriumnak, melynek kidolgozását Szathári Pap vállalta magára és ezen dolgozott II. József haláláig. [[Bod Péter|Bod]] magyar Athenasát is ki akarta adni kibővítve, s ehhez igen sok jegyzetet csatolt és régi könyvet gyűjtött; kiadását fiára, Pap Zsigmondra bízta, e munka azonban kéziratban maradt.
 
Az 1798. augusztus 31-én pusztított rettenetes tűz hamuvá tette tanári lakását és tulajdon házát is; vigasztalására könyvtára épségben maradt. 1805-ben tanári teendőitől fölmentették és nyugalmazták. 1810. március 31-én 73 éves korában a magyar szokások- és ritkaságokra vonatkozó adatokat gyűjtögette, melyeket ''A magyar régiségeknek első vonogatásai'' címmel akart kiadni; azonban ez is kéziratban maradt. Meghalt 1812. május 31-én Kolozsvárt. Szilágyi Ferenc azon év szeptember 27-én az református nagyobbik templomban tartott fölötte halotti beszédet.
20

szerkesztés