Főmenü megnyitása

Módosítások

873 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
15. századi események kiegészítése a Batthyány család levéltára alapján.
[[2014]]-ben osztrák régészek neolitikus körárok rendszert tártak fel a település déli határában, ami a terület [[i.e. 6. évezred]]beli lakottságát bizonyítja<ref>MÚLT-KOR</ref>. 2500 évvel ezelőtt [[kelták]] lakták a környéket. Majd a rómaiak innen vezették a források vizét [[Szombathely|Savariába]]<ref>[http://www.romaikor.hu/vizvezetekek___vizhalozatok/varosok_vizellatasa/savaria_vizellatasa/cikk/savaria_vizvezeteke_]</ref>.
 
[[1259]]-ben ''Ruhoncz'' néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag [[vaskor]]i, [[bronzkor]]i és római leletekkel. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. [[1289]]-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. [[1291]]-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. Rohonc és tartozékai [[14451404]]-ben kerültek át a [[III.Kőszegi Frigyescsalád|Németújváriak]] német-rómaikezéből császár[[Garai Miklós]] foglalta elnádor és osztráktestvére, zálogbirtokJános lettbirtokába. [[1478III. Frigyes]] német császár [[1445]]-banben fegyverrel elfoglalt egy sor határ menti megerősített helyet, így Rohonc is Ausztriához került. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] foglaltafegyveresen szerezte vissza Rohonc várát, deés [[1478]]-ban tartozékaival együtt ágyúöntő mesterének, Prusciai Margenwerder Jakabnak adományozta. A vár az ostrom során annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt. Margenwerder Jakab [[1490]]-ben eladta a birtokot Paumkirchner András fiainak, Vilmosnak és Györgynek. A Paumkirchnerek birtoklásának idején váltak Rohonc és [[Városszalónak|Szalonak]] társuradalmakká.<ref>BCSL</ref>
 
A városnak a [[15. század]]tól vásártartási joga volt, plébániája [[1400]]-ban már működött. A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a [[16. század]]tól a Batthyányaké, akik a [[17. század]] elején építették fel várkastélyukat. A városnakBatthyány család levéltára szerint a rohonci uradalomhoz tartoztak: Rohonc oppidum (Rechnitz, [[15.Perenye]], század[[Velem]]tól, vásártartási[[Cák]], joga[[Incéd]] volt(Dürnbach), plébániája[[Csém]] (Schandorf), [[1400Narda|Nagy- és Kisnarda]], [[Csajta]] (Schachendorf), [[Hodász]], Ó-banHodász már(Hodis), működött[[Alsócsatár]]<ref>BCSL</ref>. [[1532]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: ''Tabor.'' [[1553]]-ban pestis pusztított, [[1605]]-ben Bocskai hadai pusztították el. [[1620]]-ban itt találkozott [[Bethlen Gábor]] Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem [[1620]]. [[október 8.|október 8-án]] itt adta ki egyik oklevelét.<ref>MEK</ref> [[1621]] májusában a Dunántúlra betörő, Collalto tábornok vezette császári csapatok elfoglalták és lerombolták Rohoncot és több hozzá tartozó falvat is. Miután azonban a császári seregeket átvezényelték az észak-magyarországi főhadszintérre, Batthyány Ferenc még abban az évben visszafoglalta a várat. 1622-ben Batthyány visszaállt a császár pártjára. Rohonc [[1644]]-ben leégett, majd [[1686]]-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. Falai közt gyakran megfordult [[Savoyai Jenő]] herceg.
 
30&nbsp;000 kötetes könyvtárát [[1839]]-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.