„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

[[március 20.|Március 20-án]] a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (az átadó francia [[Fernand Vix|Vix alezredes]] neve alapján [[Vix-jegyzék]]nek nevezett iratot), mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték, de világos, reális, kidolgozott tervről ennek elhárítására – nem tudunk. Ezért új, tisztán szociáldemokrata [[Magyarország Kormánya|kormány]] alakítását tervezték.<ref name="vör">''Vörös Könyv 1919''. Szerk. Gerencsér Miklós. Lakitelek, 1993, Antológia Kiadó, 11-12. o.</ref> A szocialista kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről. Délután tartotta utolsó ülését a [[Berinkey-kormány]], melyen – tévesen – úgy értesültek, hogy a szocialista kormány megalakulhat. Addigra azonban [[Landler Jenő]] a Gyűjtőfogházban demokratikusan megegyezett Kun Béláékkal a [[A proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúra]] bevezetéséről.<ref name="vör"/> Este, miközben Károlyi az új szocialista kormány kinevezésére várt, az ő tudta nélkül elterjedt a híre – és másnap reggel a sajtó így közölte – hogy a kormány és ő maga is önként lemondott, a hatalmat pedig a „[[proletariátus]]nak” adta át. Károlyi a történteket tudomásul vette, és visszavonult. [[március 21.|Március 21-én]] [[Garbai Sándor]] szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a [[Tanácsköztársaság]]ot. Károlyi Mihály nevében proklamációt adtak ki ezen a napon: