Wikipédia

„Balaton-felvidéki Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
25. sor:
}}
 
A [[Balaton-felvidék|Balaton-felvidékkel]]<nowiki/>kk, a [[Bakony|Dél-BakonyBakonyka]], a [[Tapolcai-medence]], a [[Keszthelyi-fennsík]] és a délnyugatra nyúló [[Kis-Balaton]] medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet [[1997]]-ben hoztak létre, elsősorban hat [[tájvédelmi körzet]] (a [[Badacsonyi Tájvédelmi Körzet]], a [[Káli-medence Tájvédelmi Körzet]], a [[Keszthelyi Tájvédelmi Körzet]], a [[Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet]], a [[Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet]] és a [[Tihanyi-félsziget Tájvédelmi Körzet]]) összevonásával.
 
== Földrajzi elhelyezkedése ==
 
A mozaikos felépítésű '''Balaton-felvidéki Nemzeti Park''' [[1997]]-ben alakult [[Veszprém megye|Veszprém]] és [[Zala megye]] területén, a [[Balaton]] északi vonalától a [[Rába]] síkjáig, a [[Marcal]] völgyétől a [[Tési-fennsík]]ig, a [[Mura|MurátólfuzkjedruoltrutelrliMurától]] a [[Kis-Balaton]]ig fekvő terület mintegy 57 000 ha-os részén. [[Nemzeti park igazgatóság|Igazgatósága]] [[Csopak]]on van.
 
== A nemzeti park területi egységei ==
61. sor:
=== Keszthelyi-fennsík, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja ===
 
A dolomitból épült [[Keszthelyi-fennsík]] felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá. A hegy gyomrában barlangok találhatók. Élővilága igen változatos. Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk keveredik. Itt él a tarka nádtippan és a sziklai páfrány. A Keszthelyi-fennsíkon több mint nyolcvan védett és fokozottan védett növényfaj él, köztük orchideák is. Az itt élő láncos futrinka országosan ritka rovarfaj. A ligeterdők lakója a [[fekete harkály]], a [[kis fakopáncs]] és a [[zöld küllő]]. Gyakran látható [[lappantyú]] és [[léprigó]]. A [[nyest]] és a [[nyuszt]] egyre gyakoribb.ujtgtgtgtg,dcg,judute
 
A Tátika-hegyen élő ősbükkös [[1953]] óta védett, ma erdőrezervátum. A háborítatlanság sok védett állatfajnak kedvez, él itt havasi cincér, [[kék galamb]], holló, nagyfülű denevér. A sziklagyepeken él a sziklai ternye, a turbánliliom és a tarka nőszirom.
113. sor:
* ''Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület'': a tavat valamikor lecsapolták, de a bukó visszatartó funkciójának köszönhetően a lápréten mindig áll a víz. Ennek köszönhetően a [[sás]], [[közönséges nád|nád]], bokorfüzek jól érzik itt magukat, és gazdag az állatvilága.
* ''Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület'': a domb maga 125-140 millió évvel ezelőtt lerakódott mészkőlemezekből épül fel. A kutatóárokban jól elkülöníthetők a [[földtörténet]] különböző koraiban lerakódott rétegek.
* ''Szentgáli Tiszafás Erdő Természetvédelmi Terület'': ez Európa jelenleg legnagyobb őshonos [[Közönséges tiszafa|tiszafása]]. A Miklóspál-hegy nedves, hűvös mikroklímája kedvez e növényfaj fejlődésének. A sziklákkal teleszórt talajontalajoddskuzfsdhikgfdzilrutdfktzi,ghfvxgd.,zjjjjjjjdf.it6uwsdu8ilkzjgd annyira jól érzik magukat, hogy valamennyi korosztályuk felelhető a területen.
* ''Tapolcafői Láprétek Természetvédelmi Terület'': a védettség elsősorban a láprétek növényeinek élőhelyére vonatkozik. Ilyen növény például a [[zergeboglár]], valamint a különböző kosborok, [[nőszirom]]félék és [[gyapjúsás]]félék.
* ''Tapolcai-tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület'': a [[barlang]]ot [[1902]]-ben fedezték fel. Vizét a [[bauxit]]bányászat elszívta, közel három méterrel csökkent a talajvíz szintje. A bányák bezárása nyomán szerencsére megint található benne víz.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Balaton-felvidéki_Nemzeti_Park”