|
Miután a terepmunkában bizonyított, rendőr főhadnagyként 1947-ben Szegedre helyezték ahol [[Janikovszky Béla]] mellett a ÁVO vezetőhelyettesként<ref name=":4" /> a politikai nyomozóosztályt vezette.<ref>Farkas Csaba szegedi levéltáros közlése in Arany Mihály: Mozaikok a szegedi ’56 történetéből, Szegedma, 2012. október 23. [http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/10/szeged56.html >>]</ref> Munkájának fontos része volt a nyomozások és kihallgatások lefolytatása.<ref name=":4" /> Kegyetlenségének köszönhetően hamar rettegett hírnévre tett szert.<ref name=":7" /><ref name=":11">Angyal János író, színművész interjúja a Pannon Rádióban 2012 táján. A beszélgetést Szőcs Zoltán, a Havi Magyar Fórum egykori főszerkesztője vezette. [https://www.youtube.com/watch?v=Gd4NNAXCUX4|>>]</ref> ''„Állati, szadista kegyetlenségekben volt részem. Azt kérdezték, hány zsidót öltem meg. Később azt feleltem neki, hogy az összes zsidógyilkosságot én követtem el, amiket nem vallottak be. Erre nekem estek, tűket szúrtak a körmöm alá, gúzsba kötöttek, és addig verték meztelen talpamat, míg egy söprűnyél ütés közben el nem törött. Beleraktak egy medencébe, és addig eresztették rám a vizet, amíg el nem lepett, amikor egy hajszálon függött az életem. Ezt olyan embertől kellett elviselnem, akinek később az egész ország tapsolt: Komlós János.”''<ref>Hertelendy László: ''Napló'', Kapu, 1989, június (2. évfolyam, 6. szám), 53. old.</ref>
Főszervezőként irányított több, az ÁVH által provokált, illetve konstruált pert, melyek célja a többpártrendszer megszüntetése és a jobboldali személyiségek letartóztatása volt. Első nagy ügye 1947-ben a „[[Szegedi rémhírterjesztőközpontrémhírterjesztő központ-ügy]]''”''. Ő volt a kihallgatótisztje a konstruált összeesküvés fővádlottjainak ([[Falcióne Kálmán]], [[Gaál Róbert]]). Komlósék [[Államvédelmi Hatóság#Kínzások és kegyetlenkedések|vallatással, brutális kínzásokkal és verésekkel]] kényszerítették<ref name=":4" /> az ártatlan gyanúsítottakat a valótlanságokat tartalmazó beismerő vallomások aláírására, amelyek alapján súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. Legnagyobb szegedi ügyeként 1947-ben Komlós találta ki, tervezte meg és részben kivitelezte a ''„''[[Szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom per (1947)|Magyar Ellenállási Mozgalom, Lévay Béla és társai ügy]]et”, melyben beszervezett provokátort alkalmazva felszámolták a szegedi konzervatív erők maradékát.<ref>Sulinet, Örökségtár/Települések értékei/Szeged/Köztörténet, A szovjet megszállástól a fordulat évéig. [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/005_a_szovjet_megszallastol.htm >>]</ref><ref name=":4" /> Az 1948–50-es erőszakos téeszesítés és kuláküldözés<ref group="m">„…Már most meg kell tenni a kulákság korlátozásával az előkészületeket a kizsákmányolók teljes felszámolására. [...] A kulákságnak össze kell törni a gerincét, meg kell törni az öntudatát, bátorságát. Ha falun történik valami provokáció, akkor a kulákságot kell bevinni a rendőrségre, összeverni és a falunak is tudnia kell arról, hogy a kulákot jól elverték és hogy falun a kuláksággal nem kesztyűs kézzel bánunk.” részlet Komócsin Zoltán 1949-es pártbizottsági ülésen elhangzott beszédéből, CsmL. XXXIII. 3. MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma. 45. Fond. 1. Fond csoport. 3. Őrzési egység. MDP. Nagyszegedi Pártbizottság 1949. március 4-i rendkívüli ülés jegyzőkönyve; in Farkas Csaba: Ruzsa társadalma és a téeszesítés, [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Ruzsa/pages/ruzsa_tortenete_es_nepelete/008_ruzsa_tarsadalma.htm >>]</ref> időszakában Komlósék feladata volt kulákverések megszervezése, mely során a falvakból a nagygazdákat összeszedték és a rendőrségen összeverték.<ref group="m">Tatai István a BM. Államvédelmi Hatóság Szegedi Osztályvezetőjének még ezen a pártbizottsági ülésen tett kijelentése: „… a reakció tevékenysége megmutatkozott…amikor egyes községekben nyílt támadásba mentek át. Itt alkalmaztuk azokat a módszereket, amelyekről Komócsin elvtárs beszélt. Összeszedtünk 10-15 kulákot.” CsmL. XXXIII. 3. MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Archívuma. 45. Fond. 1. Fondcsoport. 3. Örzési egység. MDP. Nagyszegedi Pártbizottság 1949. március 4-i rendkívüli ülés jegyzőkönyve.</ref> Bálint László szerint<ref name=":4" /> 1950-ben még jelentős szerepet kapott a [[lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság]] ügyben a konstruált ''„''kulákszervezkedés” bizonyításában, a beismerő vallomások elérésében, melynek eredményeképp falusi gazdákat börtönöztek be és családokat telepítettek ki falujukból. Tabajdi Gábor adata szerint viszont 1949 szeptemberében – legalábbis papíron – már az ÁVH Buda környéki osztályának vezetői állományában<ref group="m">Ilkei Csaba szerint 1949-ben az Államvédelmi Hatóság Buda környéki Osztálya helyettes vezetője, majd vezetője. (Dr. Ilkei Csaba: Televíziósok, rádiósok és az állambiztonság, 180. old.; 2015, szerzői kiadás) [http://mek.oszk.hu/15000/15087/15087.pdf]</ref> tartották nyilván.<ref>Tabajdi Gábor: ''[http://www.betekinto.hu/2011_1_tabajdi Kis állambiztonsági topográfia, Betekintő 2. 2011/1. szám]''</ref>
Komlós szegedi ÁVH-s munkája mellett szenvedélyesen érdeklődött a szegedi kulturális és színházi élet iránt is.<ref name=":11" /> Szegedről rövid időre, 1950 februárjáig az ÁVH Pest megyei osztályvezetőjének nevezték ki századosként.<ref name=":12">Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai (1950–1953), Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_cserenyi_zsitnyanyi)</ref>
|
