„Országos Széchényi Könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
 
== Története ==
A gróf [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] által [[1802]]. [[november 25.|november 25-én]] megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott [[könyv]]et, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. [[1803]]-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. [[Országgyűlés]]i felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )( ͡° ͜ʖ ͡° )
 
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, [[1846]]–[[1847|47]] folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. [[1949]]-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. [[1985]] óta a [[Budavári Palota]] F épületében látogatható.
48. sor:
[[Fájl:Stamps of Hungary, 031-12.jpg|263px|bélyegkép|Országos Széchényi Könyvtár: Képes Krónika részlet - emlékbélyeg (2012)]]
 
A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, [[floppy]] lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat [[hungarikum|„hungarikum”]]-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a [[finnugor nyelvek|finnugor népcsoporttal]], a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is.trolololololo
 
A [[könyvtár]] 2006-ban nyolcmillió egységgel rendelkezik, ezekből több mint kétmillió a könyv, 300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel egymillió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200 000, a képek és metszetek száma 270 870, a hangzó anyagok száma pedig 16 000. Ezen kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 000 dokumentum [[mikrofilm]]másolata is.