„Esztergomi rítus” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
A [[tridenti zsinat]] utáni egységtörekvés jegyében [[Pázmány Péter]] érsek 1630-ban végül sikerült rávennie a magyar püspöki kart a rítus feladására.Néhány püspökség még egy ideig ellenállt, ám ragaszkodásukat a hagyományhoz a törötől megszállt, szétzilált püspökségek végül kénytelenek voltak feladni. Néhány vidéki templom, pap, tanító még egy ideig próbálta átmentemi a korábbi hagyományok kegalább néhány tételét, de a 17. század második felére szinte nyomtalanul eltűnt. Csak a horvátországi, de magyar rítust követő zágrábi székesegyház tudta megtartani a saját liturgiáját a 18. század végéig. Az esztergomi rítus egyes elemei azonban (a szentségek kiszolgáltatásában, a rituáléban és a mise asszisztenciarendjében) megmaradtak a romanizálás után is.
 
==Az esztergomi rítus forrásai==
Az általános magyar liturgikus hagyomány legkorábbi tanúja a Codex Albensis. A miserítus legkorábbi teljes tanúja a Németújvárban őrzött Zágrábi Missale Notatum. Ez a két legkorábbi forrás jellegzetesen magyar ugyan, de nem tartozik a szűkebb értelemben vett esztergomi rítus körébe.
 
Első esztergomi rítusú könyvünk (nem számítva a liturgiáról csak töredékes képet adó Esztergomi Benedictionalét), a 12. század vége felé készült Pray-kódex.
 
==Irodalom==
2 257

szerkesztés