„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-27-2” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A nemesgázok sok hasonló tulajdonsággal bírnak. [[standard állapot|Standard hőmérsékleten és nyomáson]] színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők. A nemesgázok tulajdonságai jól magyarázhatók az atomszerkezetre vonatkozó modern elméletekkel: ezek szerint a nemesgázok legkülső [[elektronhéj]]a telített (a héliumnál 1s<sup>2</sup>, a többi nemesgáznál ''n''s<sup>2</sup>''n''p<sup>6</sup>) és az így kialakult stabilis elektronkonfiguráció a felelős az igen kis mértékű reakciókészségükért. A gázatomok közt csak gyenge [[Van der Waals-erők|van der Waals-féle erők]] hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány foknyi eltérés van, ezért csak egy szűk hőmérséklet-tartományban léteznek folyadékként.
 
A neont, argont, kriptont és xenont a [[levegő]]ből nyerik ki cseppfolyósítást követő [[desztilláció|frakcionált desztilláció]]val. A héliumot a [[földgáz]]ból nyerik, amelynek héliumtartalma helyenként a 7%-ot is elérheti, kriogén szétválasztási technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek [[radioaktivitás|radioaktív bomlásából]] izolálják. Közömbösségük miatt számos olyan területen alkalmazhatók, ahol a kémiai reakciókat el szeretnék kerülni. Például [[izzólámpa|izzólámpákat]] gyakran töltenek meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezéseikben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogén-narkózis (a nitrogén nagy parciális nyomása okozta euforikus állapot), a [[keszonbetegség]] és az oxigén-toxicitás esélyét. Korábban a gyúlékony hidrogén helyett léghajók töltésére is használták a héliumot, ma már ez a felhasználás nem jelentős, viszont meteorológiai léggömbök töltésére még mindig használják.<!--
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2017|2017-27-2}}]]</noinclude>