„Arabmézgafa” változatai közötti eltérés

[[Szudán]]ban<ref>[http://www.fao.org/docrep/x5402e/x5402e12.htm "Gum arabic in Sudan: production and socio-economic aspects, United Nations Food & Agricultural Organisation"]</ref> és Indiában nagy számban termesztik, főleg a [[gumiarábikum]] kinyeréséhez; egy-egy fa 200-300&nbsp;grammot is adhat. Ezt az anyagot sok mindenre lehet használni. Az eredeti élőhelyén, az [[ember]]ek táplálékként is használják, úgy maguk részére, mint a háziállataikéra is..<ref name="purdue">[http://www.hort.purdue.edu/newcrop/duke_energy/Acacia_senegal.html Purdue University]</ref><ref name="fao" /> Gyógyszerként<ref name="purdue"/>{{MEDRS|date=April 2012}}<ref>{{cite book|last=Wren|first=R.C.|title=Potter's Cylopedia of Botanical Drugs and Preparations|publisher=Potter & Clark|place=London|year=1923|page=2}}</ref> és [[nitrogén]]megkötőként is hasznosított.<ref name="Routledge"/><ref name=fao>Heuzé V., Thiollet H., Tran G., Hassoun P., Bastianelli D., Lebas F., 2016. Gum arabic tree (Acacia senegal). Feedipedia, a programme by INRA, CIRAD, AFZ and FAO. http://www.feedipedia.org/node/342</ref><ref name="Khalil">Khalil, S.K.W. & Elkheir, Y.M. 1975. “Dimethyltryptamine from the leafs of certain ''Acacia'' species of Northern Sudan.” Lloydia 38(3):176-177.</ref>