„Balázs Nándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életrajz: Szócikk bővítése |
a Elütés. Kékítés. |
||
3. sor:
== Életrajz ==
Apja [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] tisztviselő volt, akit érdekelt a [[latin nyelv|latin]] nyelv és a [[matematika]]. Anyja vidám teremtés volt, az [[első világháború]] előtt [[Bécs]]ben és [[Pozsony]]ban járt iskolába, a német irodalom érdekelte. Nagy könyvtáruk volt, apja azt mondta Nándornak: „Nyugodtan olvasson bármit, ami megtetszik, szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy lesznek könyvek, amiket még nem ért meg. Mutassa meg előtte nekem, én majd megmondom, érdemes-e elolvasnia.”<ref name="staarkonyv">[[Staar Gyula]]: [http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/typotex/megszallottak.html#Balázs Megszállottak], Typotex, 1998</ref>
Elemibe a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig [[Kemény János (matematikus)|Kemény János]] volt a padtársa. [[Neumann János]] is ebbe az iskolába járt. Keményen megdolgoztatták őket.<ref name="staar">[[Staar Gyula]]: Beszélgetés Balázs Nándor professzorral, [[Élet és Tudomány]], 1997/45. és 46. szám (I. [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9745/etinterju/etinterju.html Egy úriember, aki fizikus], II. [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9746/beszbn/beszbn.html Virágok a fizika kertjében])</ref>
11. sor:
1949 tavaszán, 22 évesen szökött ki Magyarországról. [[Amszterdam]]ban doktorált 1951-ben [[statisztikus fizika|statisztikus fizikából]], ezután [[Erwin Schrödinger|Schrödinger]] asszisztense lett az [[írország]]i [[Dublin]]ban 1951–52-ben. Schrödinger küldte a princetoni [[Institute for Advanced Study]] intézetbe [[Albert Einstein|Einsteinhez]] dolgozni, ahol egy évet töltött. Onnan az Alabamai Egyetemre (1953–55), majd a [[Chicagói Egyetem|Chicago Egyetemre]] (1955–59) került, majd vissza Princetonba (1959–61). Végül a Stony Brook Egyetemre került (a Staar interjú idején, 1997-ben, már 35 éve ott dolgozott).<ref name=zafra /><ref name=staar />
Élete utolsó évtizedében a Los
== Általános jellemzése ==
18. sor:
Fizikával kapcsolatos munkáját mély szintű megértés, és a matematikai alapokkal kapcsolatos érdeklődés jellemezte sok területen, a [[magfizika|magfizikától]] kezdve az [[információelmélet]]ig és a [[káosz]]ig. Munkakapcsolatot tartott több magyar kollégájával ([[Lukács Béla (fizikus)|Lukács Béla]], [[Zimányi József]]), leginkább a relativisztikus [[nehézion ütközés]]ek területén, ő szolgált közvetítőként Magyarország és a Stony Brook (a Relativisztikus Nehéziongyorsító, a [[RHIC]] ([[Brookhaveni Nemzeti Laboratórium|BNL]]) elméleti központja) között.<ref name=zafra />
A fizikán kívül érdekelte a [[vívás]] (tőrvívásban bajnok volt Magyarországon), a [[Sportvitorlás|vitorlázás]] és a [[lovaglás]].<ref name=zafra />
== Cikkei ==
| |||