„Bábolna (Magyarország)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Commonsba áthelyezett kép linkjének javítása)
* 1948. december 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.
* 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
* [[1960]]-ban [[Burgert Róbert]] veszi át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre.
A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.
* [[1971]]-ben Bábolna nagyközséggé lett.
* [[1973]]-ban az [[Állami Gazdaság]] [[Bábolnai Mezőgazdasági kombinát]]tá alakult.
* [[1982]]-ben hévízkutatási fúrások során 44 és 52 Celsius-fokos karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.
* [[1993]]-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
* [[1995]]-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.
* [[2001]]. augusztus 1-jén kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó '''Bábolna Rt.''' és az állami tulajdonú '''Nemzeti Ménesbirtok kft.''' – melynek feladata az [[1789]]-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
* [[2002]]-ben felépült a Sportcsarnok.
* [[2003]]. július 1-jén Bábolnát városi rangra emelték.
* ''Kocsimúzeum'', mely a ménesudvarban található.
* ''Hősök kapuja'' A Lovardával szemben építette az 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. Egy Pozsony megyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a '48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, mely alapvetően Bábolna környékének élővilágát mutatta be. A kiállítás sajnos már nem látogatható.
* MilleneumiMillenniumi emlékmű
* A településen található szobrok: [[Csekonics József]], [[Burgert Róbert]], [[Erdei Ferenc]], [[Fadlallah El Hedad Mihály]], [[Leghűségesebb bajtárs]], [[Nepomuki Szent János]], [[O-Bajan]], [[Pettkó-Szandtner Tibor]], [[Széchenyi István]], [[Tessedik Sámuel]], [[Ülő Nő]], [[Magvető]], [[Tóth János (agrármérnök)|Tóth János]], [[Vaskakas]], [[Shagya]].
[[Fájl:A leghűségesebb bajtársnak, Bábolna.jpg|thumb|right|250px|A leghűségesebb bajtársnak szobor]]
* ''Arborétum'' Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.
* ''Kamaraszínház'' 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
* ''A bábolnai csata emlékműve'' az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.
 
== Híres emberek ==
[[Fájl:Burgert_Róbert.jpg|bélyegkép|balra|150px|Burgert Róbert]]
* [[Burgert Róbert]], a [[Bábolnai Állami Gazdaság]] volt vezérigazgatója
* [[Pettkó-Szandtner Tibor]], volt ménesparancsnok
* [[Fadlallah el Hedad Mihály]], szintén volt ménesparancsnok