„Helvét hitvallás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Milei.vencel átnevezte a(z) II. helvét hitvallás lapot a következő névre: Helvét hitvallás: szócikk bővítéshez |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
'''Helvét hitvallás''' néven két [[hitvallás]]i irata van a [[református egyház]]nak.
== Első helvét hitvallás ==
A korábbi eredetű első helvéciai vagy más néven második bázeli hitvallás. Létrejövetele indokául szolgált az a körülmény, hogy [[Bázel]] város református polgárai, a több oldalról fenyegető ostromok ellenében, hitük és erkölcsi elveik lényegét határozott formában kívánták kifejezni. Ennek szerzője valószínűleg Myconius volt, aki 1532 és 1534 közt az Oecolampadius által kezdeményezett alapon írásba foglalta a bázeliek hitvallását, melyet Mühlhausen is elfogadott, s innen gyakran ''confessio Mühlhusana'' néven is szokták említeni.
Ennél a ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2-ik H.-t, melyet Bullinger Henrik zürichi lelipásztor irt meg 1562. a zürichi egyház részére. Midőn pedig III. Frigyes pfalzi választó-fejedelem Bullingert (1565 nov.) Erre kész szivvel elfogadták azt Genf, Bern s több helvét kanton, ugy hogy 1566 márciusban Zürichben
=== Második helvét hitvallás ===
[[Heinrich Bullinger]] személyes hitvallásként írta 1561-ben, a zürichi tanácsnak szánta. Amikor [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem]] Bullingertől kért hitvallást és felszólította, hogy a református egyház tanát a Szentírással egyezőleg olyan hitvallási okmányban mutassa fel, amelyből az [[1566]] márc. 23-án egybehívott augsburgi birodalmi gyűlésen az egész világ meghallhassa a reformátusok igazait: ekkor Bullinger ezt már megszövegezett kész iratot küldötte el a fejedelemhez, aki azt elfogadta. 1566-ban Zürich is elfogadta. Nyomtatásban is megjelent: ''Confessio et expositio simplex orthodoxae''.
Ezután a hitvallás meghonosodott Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban és [[1567]]-ben Magyarországon is, a debreceni alkotmányozó zsinaton.
== Forrás és jegyzetek ==
{{források}}
* {{Pallas}}
[[Kategória:Reformáció]]
| |||