„Helvét hitvallás” változatai közötti eltérés

A korábbi eredetű első helvét vagy helvéciai ([[Latin nyelv|latin]]: ''Confessio Helvetica prior'') vagy más néven '''második bázeli hitvallás'''. Létrejövetele indokául szolgált az a körülmény, hogy [[Bázel]] város református polgárai, a több oldalról fenyegető ostromok ellenében, hitük és erkölcsi elveik lényegét határozott formában kívánták kifejezni. Ennek szerzője valószínűleg [[Oswald Myconius]] volt, aki 1532 és 1534 közt az Oecolampadius által kezdeményezett alapon írásba foglalta a bázeliek hitvallását, melyet Mühlhausen is elfogadott, s innen gyakran ''confessio Mühlhusana'' néven is szokták említeni.

Az első, ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2. helvét hitvallást (latin: ''Confessio Helvetica posterior''). Ezt [[Heinrich Bullinger]] személyes hitvallásként írta [[1561]]-ben, a zürichi tanácsnak szánta. Amikor [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem]] Bullingertől kért hitvallást és felszólította, hogy a református egyház tanát a [[Szentírás]]sal megegyezően olyan hitvallási okmányban mutassa fel, amelyből az [[1566]] márc. 23-án egybehívott [[augsburg]]i birodalmi gyűlésen az egész világ meghallhassa a reformátusok igazait: ekkor Bullinger ezt már megszövegezett kész iratot küldötte el a fejedelemhez, aki azt elfogadta. Még ebben az évben [[Zürich]] városa is elfogadta. Nyomtatásban is megjelent: ''Confessio et expositio simplex orthodoxae''.