„Szigetvár ostroma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
39. sor:
Másnap, 6-án a harcok ismét szüneteltek, ezalatt Zrínyit és maroknyi megmaradt seregét többször megadásra szólították fel. Ennek a napnak igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, [[Szokoli Mehmed|Szokollu Mehmed]] nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős [[I. Szulejmán oszmán szultán#Utolsó magyarországi hadjárat, Szulejmán halála|Szulejmán szultán halála]]. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének (türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen.<ref>Fodor Pál – Pap Norbert – Kitanics Máté: Szulejmán szultán elveszett zarándokvárosa. Rubicon, 2016/5-6. </ref>
 
A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, [[Szeptember 7.|szeptember 7-én]] kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból („Zrínyi kirohanása”). A várkapun elsőként kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, majd aza élvemég elfogottélő hadvezért mégegy aznapágyúra kivégeztékfektetve lefejezték, fejét később a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték a [[törökök]]. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. A belső várba tóduló, zsákmányra éhes törökök a vár magjának számító kerek toronyban tárolt puskapor felrobbanása által súlyos veszteségeket szenvedtek, ez a művelet valószínűleg tudatos (öngyilkos) akció volt a védők részéről. A harcokból élve kikerültek között volt Cserenkó Ferenc is, aki elsőként, a szemtanú hitelességével örökítette meg Szigetvár ostromának eseményeit.
 
==A vereség következményei==