„Nyirő József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AkH. 12. kiadás: egybe- és különírás változása kézi ellenőrzéssel |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| kép = József Nyiro - Hungarian Writer - Film Szinhaz Irodalom - Oct 18-24, Nr 42.jpg
| képméret =
| képaláírás = Nyirő József (1940)
| születési név =
| születési hely = [[Székelyzsombor]]
30. sor:
'''Nyirő József'''<ref>Nyomtatásban gyakran hosszú í-vel: '''Nyírő József'''.</ref> ([[Székelyzsombor]], [[1889]]. [[július 28.]]<ref>[http://www.nyiroalapitvany.hu/eletrajz.html Életrajz a Nyirő József Kulturális Alapítvány honlapján]</ref> – [[Madrid]], [[1953]]. [[október 16.]]) [[erdély]]i [[Magyarok|magyar]] [[író]], kilépett [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[Pap (foglalkozás)|pap]], politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a [[Harmadik Birodalom]]ról, illetve [[antiszemitizmus|antiszemita]] kijelentéseket tett.<ref>{{cite web |url=http://www.stop.hu/kulfold/nyiro-jozsef-dicshimnusza-goebbelsrol-es-a-nemet-katona-hosiessegerol/1044382/ |title=Nyírő József dicshimnusza Goebbelsről és a "német katona hősiességéről" |publisher=Stop.hu |date=2012-05-25 |accessdate=204-02-02}}</ref> 1944–45-ben a [[1944-es kiugrási kísérlet|nyilaspuccs]] után a nyilas csonkaparlament ([[Törvényhozók Nemzeti Szövetsége]]) tagja volt, ő volt [[Sopron]]ban a [[Szálasi-kormány]] utolsó sajtótermékének, az [[Eleven Újság]]nak a főszerkesztője,<ref>[http://magyarnarancs.hu/diplomaciai_jegyzet/a-nemzet-mint-ponyvaregeny-80214 A nemzet mint ponyvaregény], Magyar Narancs online, 2012. május 29.</ref> és a [[Harmadik Birodalom|Nagynémet Birodalom]]ba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a [[Románia|román]] és [[Magyarország|magyar]] [[Kommunizmus|kommunista]] rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak [[Wass Albert]]et, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi.<ref>Elmaradt Nyirő József újratemetése, [http://mno.hu/kulfold_archiv/elmaradt-nyiro-jozsef-ujratemetese-video-1079028 mno.hu],
== Élete és munkássága==
58. sor:
{{idézet|1951. "A németek vonulnak vissza az alig néhány kilométerre lévő országhatár felé. Komor sorokban recsegnek, dübörögnek a kövezeten a tankok, gépkocsik, nehéz járművek rozogán, gyötrelmesen. Szennyesek, rozsdásak, tépettek. A hernyótalpak csikorognak, a kiéhezett lovak dongája kiáll. Az emberek feketék, fáradtak, durvák. Éjjel-nappal tart kiömlésük. Mit fáj nekik, hogy mi történik a vérben, tűzben, romokban heverő, kifosztott, tönkretett, meggyalázott országgal. Egyszerűen sorsára hagyták. Fel se pillantanak a szép múltú város romjaira, melyek alól holttestek szaga érzik."|Nyírő József: Íme, az emberek Kairosz Kiadó, 5. oldal}}
A [[1944-es kiugrási kísérlet|nyilaspuccs]] után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”, és a Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal. 1945-től [[Németország]] nyugati megszállási övezetében, a bajorországi Wollabergben, majd Waldkirchenben élt. 1946–1949 között a ''[[Magyar Harangok]]'' társszerkesztője volt. Részt vett az 1947. augusztus 19–20-án tartott menekült képviselők altöttingi országgyűlésén. [[Farkas Ferenc (katonatiszt)|Kisbarnaki Farkas Ferenc]] menekült-kormányában (amely lényegében árnyékkormánynak tekinthető) 1947. augusztus 20-tól 1949 eleji lemondásáig nemzetnevelési miniszteri posztot töltött be. Az országgyűlés határozatairól [[Máté Imre|Máté Imrével]] közösen tájékoztatta a volt kormányzót, [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]t.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/N/Ny%C3%ADr%C5%91.html</ref> 1947-ben [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] belügyminiszter háborús bűnösként kikérte (sikertelenül) a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság]]tól.<ref>A Nyirő Józseffel egyidejűleg kikért személyek: [[Dohnányi Ernő]], [[Muráti Lili]], [[Páger Antal (színművész)|Páger Antal]], [[Szeleczky Zita]], [[Vaszary János (színművész)|Vaszary János]], [[Oláh György (újságíró)|Oláh György]], [[Orsós Ferenc]], [[Hosszú Zoltán]], [[Milotay István]], [[Wass Albert]]. Forrás: [http://www.nyiroalapitvany.hu/eletrajz.html Nyírő Alapítvány]</ref> 1948-tól 1951-ig a [[München]]ben megalakított, a horthysta és nyilas emigránsok szervezeteként tevékenykedő [[Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete]] és az ugyanott alapított [[Magyar Kulturális Szövetség]] első elnöke lett.
1950-ben [[Madrid]] közelébe költözött. A ''Spanyol Nemzeti Rádió'' magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában. 1952-ben a Hungarista Magyar Hírszolgálat felkérésére és támogatásával részt vett a [[cleveland]]i Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben évben a [[Magyar Szabadság Mozgalom]] társelnökévé választották.
70. sor:
== Emlékezete ==
Személyének megítélése már első politikai szerepvállalásától kezdve vitatott.<ref name="hegedus" /> Halála után a magyar és román kommunisták Nyírőt politikai bűnei miatt kitiltották az irodalomból.<!-- ha valaki talál ehhez forrást, ne csak ide linkelje be, hanem a bevezetőbe is, ahol ugyanez az állítás található meg. --> <!-- Ehhez nem kell forrás, ki volt tiltva az irodalomból, és esztétikai okokból.
Első köztéri szobrát 2004-ben avatta fel a Székelyudvarhelyért Alapítvány és a budapesti székhelyű Ábel Alapítvány Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkja szoboregyüttes részeként. Még ugyanabban az évben szülőfalujában, Székelyzsomboron is szobrot állítottak emlékére.<ref>[http://erdekesvilaglap.blogspot.com/2010_11_01_archive.html Székelyzsombor nevezetességei]</ref>
| |||