„Fehér akác” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
31. sor:
== Származása, elterjedése ==
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] délkeleti részén honos, de betelepítették a [[mérsékelt öv]] számos további részére, így Európába, Észak- és Dél-Afrikába és Kelet- és Észak-Ázsiába, valamint Új-Zélandra is megpróbálták betelepíteni, ám sikertelenül. Ausztráliában törvényekkel tiltották meg az akácfák ültetését, mivel e növényfaj mérgező a szarvasmarhák számára.<ref>{{cite web|url=http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/%C3%96z%C3%B6nfajokkal%20kapcsolatos%20kiadv%C3%A1nyok/ozonnovenyek_2.pdf|title=Özönnövények|publisher=termeszetvedelem.hu|accessdate=2016-07-06}}</ref> [[Európa|Európába]] 1601 és 1635 között került át. [[Jean Robin]] vagy fia ültette először a [[Pennsylvania|Pennsylvaniából]] hozott csemetét a párizsi királyi füvészkertbe,<ref>{{cite book|title=Ezerarcú természet|author=Luděk Dobroruka, Zdeňka Podhajská, Jaroslav Bauer|ISBN=80-7089-049-5|Page=229|Year of publishing=1980|Translation=1989|Publishing company=Madách Könyvkiadó}}</ref> Linné utána adta latin nevét is (Robinia). [[Anglia|Angliába]] 1636-ban került.
=== Elterjedése Magyarországon ===
Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy az akác alkalmas az alföldi sós, futóhomokos, szikes talaj újrafásítására, gazdaságba való bevonására. Az ő nyomán kezdődött meg az Alföld hatékony fásítása.<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00000/00058/html/tessedik.htm|title=Tessedik Sámuel|accessdate=2017-05-17|work=mek.oszk.hu}}</ref> Azelőtt Mária Terézia rendelete nyomán az arra teljesen alkalmatlan fűzfát ültették az alföldön.▼
Magyarországon elsőnek az Erdődy család pozsonyi birtokán ültettek akácot a 18. század első évtizedében, majd 1710-ben Bábolnán a Szapáryak kertjében - az ő fájuk máig is áll és él.
▲Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy az akác alkalmas az alföldi sós, futóhomokos, szikes talaj újrafásítására, gazdaságba való bevonására. Az ő nyomán kezdődött meg az Alföld hatékony fásítása.<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00000/00058/html/tessedik.htm|title=Tessedik Sámuel|accessdate=2017-05-17|work=mek.oszk.hu}}</ref> Azelőtt Mária Terézia rendelete nyomán az arra teljesen alkalmatlan fűzfát ültették az
Térhódítása hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött, amikor is rövid idő alatt számos helyre betelepítették. 1885-re már 24,2 ezer hektár területen volt akácos. 1911-re ez a terület már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1923-ra a 110,6 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már 268 ezer hektárt. 2004-ben 394,9 ezer hektáron, 2012-re pedig már 462,7 ezer hektárt. Már a 19. században ''magyar fának'' tartották, mert annyira elterjedtté vált hazánkban.
Azzal a feltételezéssel ellentétben, mely szerint az akác számára megfelelő a száraz, homokos talaj, az akác számára ezen területek nem biztosítanak ideális élőhelyi körülményeket. Ezeken a területeken az akác gyenge minőségű faanyagot biztosít, amely főleg a tűzifaként való hasznosításra teszi alkalmassá.<ref>{{cite web|url=http://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf|title=A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.)
hazai helyzetének elemzése|publisher=okologia.mta.hu|accessdate=2017-06-03}}</ref>
Hazánkban az akác a leggyakoribb fa, az összes erdőterület 22,5%-a [[akácos]], ez az erdők fatömegének 12,5%-a, az évi folyónövedék 23%-a (2004. január 1-i állapot, MGSZH).
| |||