„Székely Mózes erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés

UdvarhelyszékiAz udvarhelyszéki [[lófő]] [[Székelyek|székely]] családból származott. [[Unitárius vallás]]ú volt.

Székely Mózes [[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhelyszék]] Udvarhely városában született 1553-ban, kortársa,- [[Szamosközy István]], korának legnagyobb történésze szerint. Sokan a születési idejétévét – tévesen – 1550-re teszik, mint ahogy [[Lövéte|Lövétét]] tartják szülőfalujának. Két fia volt, Székely István, aki korán meghalt, illetve ifj. Székely Mózes.

Apja Literáti Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] magyar király, majd erdélyi fejedelem székely sókamarása, anyja nevét nem ismerikismerjük, második felesége [[Kornis Anna erdélyi fejedelemasszony|Kornis Anna]] volt. [[1580]] táján [[Felsősófalva|sófalvi]] sóbánya kamarása, udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybírófőkirály-bíró voltlett.

[[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] erdélyi fejedelem megválasztását követően a fejedelem oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. [[Radnót]]nál kardját a foga közé fogva átúszott a [[Maros]]on, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a [[Bekes Gáspár]] oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokának. Báthory hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte Báthoryt ''[[Lengyelország]]ba'' is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király orosz hadjáratát. Tetteiért a király a Szentelt lovagjai közé emelte. Báthory István lengyel király oldalán 1576-tól 1582-ig harcolt [[Oroszország]] ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd a [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Ivánnal]] kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett [[Siménfalva|Siménfalván]] és Lövétén jelentős birtokokat kapott.

[[Báthory Zsigmond]]tól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve, mint minden székely, nemesnek számított és földadományt is kapott. [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]]nak, majd [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai viteazul]] havasalföldi vajdának lett a fővezére. [[1601]]-ben Székely Mózes érdeme, hogy később mégis szembefordult a vajdával és [[Giorgio Basta|Basta]] Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i [[goroszlói csata|goroszlói vereség]] után maga állt a császárellenes párt élére. 1602. júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására Bethlen Gábor szövetségével, és török támogatással hadjáratot szervezett. 1602-1603 telén TemesvártTemesváron tarózkodotttartózkodott, itt kapta meg [[III. Mehmed oszmán szultán]] engedélyét az erdélyi trónra. <ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1603_julius_17_szekely_mozes_erdelyi_fejedelem_halala/|title=1603. július 17. Székely Mózes erdélyi fejedelem halála|accessdate=2017-03-24|work=www.rubicon.hu}}</ref>

1603. márciusában elfoglaltákfoglalták el [[Karánsebes]]t a habsburg Habsburg-katonáktól. Itt született meg Mózes nevű fia, majd pestisben itt halt meg felesége és nagyobbik fia, Székely István.

1603. április 15-i Hátszegnél egy katonai táborban választották meg az erdélyi rendekRendek fejedelemnek, majd az Erdély korabeli fővárosának számító Gyulafehérvár elfoglalása után Gyulafehérváron 1603. május 9-én ünnepélyesen be is iktatták.<ref>{{Cite web|url=http://erdely.ma/publicisztika.php?id=152587|title=erdély ma - Az elfelejtett fejedelem – Székely Mózes és az erdélyi hadsereg|accessdate=2017-03-24|work=erdely.ma}}</ref> Gyulafehérvár már az unitárius hitre tért, és ugyanitt székelő választott magyar király, II. János óta az unitáriusok "fellegvára" volt, így nem véletlen, hogy a székely-magyar történelem 2. unitárius vallású uralkodóját és egyetlen unitárius fejedelmét is itt iktatták be. 1603-ban Erdély nagy része felszabadult.