„Mértani közép” változatai közötti eltérés

Azonban a mértani közép használatának korrektsége megkérdőjelezhető,<ref>{{cite journal |first=James E. |last=Smith |title=Characterizing computer performance with a single number |journal=Communications of the ACM |volume=31 |issue=10 |pages=1202–1206 |year=1988 |doi=10.1145/63039.63043}}</ref> ugyanis attól, hogy a normalizálás nem hat a mértani középpel számított sorrendre, nem jelenti azt, hogy korrekt. Általában súlyozzák a programokat, a számtani középpel kiszámítják az átlagos futási eredményt, majd ezt normalizálják. A fenti táblázatok egyszerűen különbözőképpen súlyozzák a programokat, ezért adnak különböző eredményt a számtani és a harmonikus közepekre. Az első egyenlő súlyt ad a két programnak; a másodikban 1/1000 a második program súlya az elsőhöz képest, a harmadikban 1/100 a második és 1/10 az első program súlya. A fő ellenérv az, hogy a mértani közép számításában időket szorzunk össze, aminek nincs fizikai jelentése. Nem úgy, mint a számtani közép esetén, ahol az összidőt kell kiszámítani. Az idővel fordítottan arányos mennyiségeket inkább harmonikus középpel átlagolják.