Főmenü megnyitása

Módosítások

forráshivatkozások elérési dátumainak javítása, WP:FELÉP követése
Smetanáék Csehország [[Hradec Králové]] régiójából származtak. František kitanulta a sörfőzést és a vendéglátást, s a [[napóleoni háborúk]] idején, mivel ruhát és kvártélyt tudott biztosítani a francia csapatoknak, tisztes jómódra tett szert. Már több sörözője volt azelőtt is, hogy 1823-ban [[Waldstein család|Waldstein báróhoz]] költözött volna Litomyšlbe. Gazdájának kastélya egyben a város leglátványosabb épülete, ékköve is volt.<ref name=Clap9 /><ref name=Steen694>Steen, p. 694</ref>
 
Bár az idősebb Setana sehol nem tanult zenélni, vele született tehetsége volt hozzá, és még egy vonósnégyesben is játszott.<ref name="Ottlov1">{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia=[[Grove Music Online]], ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=2009-05-12&nbsp;May 2009}} (Section 1)</ref> Bedřicht édesapja 1830-ban, hatévesen vezette be a hangszerek rejtelmeibe. A későbbi zeneszerző ekkor adta első koncertjét. Litomyšl Filozófiai Akadémiáján [[Daniel Auber|Auber]] ''[[A portici néma|A portici némájának]]'' nyitányát adta elő zongorára áthangszerelve. Az előadás vegyes fogadtatást kapott.<ref>Clapham (1972), p. 12</ref><ref>Newmarch, p. 54</ref> 1831-ben a család Csehország déli részébe, [[Jindřichův Hradec]]be költözött, abba a körzetbe, ahol egy évszázaddal később [[Gustav Mahler]] nőtt fel.<ref name=" Steen694" /><ref name=Large5 /> Smetana itt végezte el általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. Hegedülni és zongorázni tanult itt, megismerkedett [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] munkáival, és elkezdett egyszerűbb előadásokat komponálni. Ezek közül egy, a (''Kvapiček'', magyarul "Kisgalop") piszkozatként fennmaradt.<ref name=Large5>Large, p. 5</ref><ref name=Clap13>Clapham (1972), pp. 13–14</ref>
 
1835-ben František nyugdíjba ment, és elköltözött egy délkelet-csehországi birtokra.<ref name=Clap13 /> Mivel a közelben nem volt megfelelő iskola, fiát egy [[jihlava]]i gimnáziumba küldte, ahol azonban a honvágy miatt nem tudott tanulni. Így átjelentkezett a [[Premontrei rend|premontreiek]] [[Německý Brod]]-i iskolájába, ahol megjött a kedve, és sokkal jobban haladt a leckével.<ref name=Clap13 /> Barátai között felfedezhető [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]], a későbbi forradalmár költő,<ref>Large, pp. 6–7. Havlíček was also known as Karel Havlíček Borovský.</ref> aki azzal, hogy Prágába költözött, befolyásolhatta Smetanát, hogy ő is a fővárosban folytassa az életét. A következő évtől édesapja jóváhagyásával beiratkozott a Prágai Akadémia Gimnáziumának egyik osztályába, melyet az ellentmondásos [[Josef Jungmann]], a cseh nemzeti megújhodás mozgalmának egyik kulcsszereplője vezetett.<ref name=Large7>Large, pp. 7–10</ref>
 
==== A Zongoraintézetnél ====
1848 elején Smetana levelet írt Liszt Ferencnek, akivel akkor még nem találkozott, hogy hadd ajánlja neki az új zongorahangversenyét, a Hat prelúdiumot, és Liszt szíveskedjék a művet kiadásra javasolni. Ugyanekkor 400 forintnyi hitelt is kért tőle, melyből zeneiskolát akart nyitni. Liszt gyorsan válaszolt, megköszönte, hogy Smetana hozzá írja a darabot, és megígérte, segít kiadót találni. Pénzügyi segítséget azonban nem tudott nyújtani.<ref>Steen, pp. 695–96</ref><ref name="Ottlov2">{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=2009-05-12&nbsp;May 2009}} (Section 2)</ref> Ez a biztatás volt a nagyon is gyümölcsöző barátság első lépése.<ref>Clapham (1972), p. 20</ref> Annak ellenére, hogy Liszt nem tudott anyagilag hozzájárulni, Smetana augusztus végén 12 tanulóval megnyitotta a Zongoraintézetet.<ref>Large, p. 48</ref> A kezdeti pénzügyi nehézségek ellenére az Intézet gazdaságilag megalapozta a jövőjét, és hamarosan divatossá vált oda járni. Leginkább a cseh nacionalizmus támogatói jelentek itt meg, akik Smetanát egyre többre tartották. Proksch Smetanának írt ajánlólevelében így fogalmazott: „Ő át tudja ültetni a cseh nyelvvel kapcsolatos elképzeléseimet is."<ref name=Large48>Large, pp. 48–49</ref> 1849-ben az intézetet átköltöztették Kateřina szüleinek lakhelyére, ahol sokféle vendég megfordult: Liszt gyakori vendégnek számított, de a Prágában székelő [[V. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] is gyakran részt vett a matiné előadásokon.<ref name=Large48 /> Smetana szereplése a prágai zenei élet meghatározó eseményei közé tartozott ekkoriban. Ebben a pénzügyileg viszonylag kiszámítható időszakban, 1849. augusztus 27-én vette feleségül Kateřinát. 1851. és 1855. között négy lánya lett a párnak.<ref name=Ottlov2 />
 
==== Kibontakozó zeneszerző ====
1854 és 1856 között több szerencsétlen dolog is történt Smetana életében. 1854. júliusában [[gümőkor]]ban meghalt második lánya, Gabriela. Egy évvel később a már négyévesen is zenei tehetséget mutató elsőszülött lánya, Bedřiška halt meg [[skarlát]]ban.<ref name=Clap22>Clapham (1972), p. 22</ref> Smetana az ő emlékére írta a g-moll zongoratriót, melyet 1855. december 3-án mutattak be Prágában. A zeneszerző szerint visszafogott volt a fogadtatása, de Liszt nagyon dicsérte.<ref name=Ottlov1 /><ref>Large, pp. 63–65</ref> Röviddel Bedřiška halála után megszületett a pár negyedik lánya, Kateřina, de fiatalon, már 1856. júniusban meghalt. Ekkor már Kateřinánál is diagnosztizálták a tuberkulózist.<ref name=Clap22 />
 
1856-ban szerzett Smetana tudomást a forradalom alatt megismert egyik barátja, [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]] száműzetésben bekövetkezett haláláról.<ref name=Large67>Large, pp. 67–69</ref> További aggodalmakra adott okot a prágai politikai hangulat változása. Minden remény elveszett, hogy egy felvilágosult kormányt nevezzenek ki és szociális reformokat vezessenek be, mert az 1848-as forradalom leverése után Ferenc József [[Alexander von Bach]] bárónak teljhatalmat biztosított a megtorlások terén.<ref name=Large67 /> A Zeneintézet jó híre ellenére Smetana még mindig nem ért el olyan magas beosztást, mint a híres kortársai, mint például [[Alexander Dreyschock]].<ref name=Large67 /> A kritikusok szerint Smetana kristálytiszta, finom érintései sokkal közelebb állnak [[Frédéric Chopin|Chopin]], mint Liszt stílusához.<ref name=Large51 /> Ekkoriban a legnagyobb színpadi sikere az 1856. januárjában, Mozart születésének évfordulóján előadott d-moll zongoraverseny volt.<ref name=Large67 /> Egyre inkább elégedetlen volt Prágával kapcsolatban, és mikor meghalllotta, hogy Dreyschock milyen sikereket ért el Svédországban, úgy döntött, ő is ott próbál szerencsét. 1856. október 11-én ezt írta szüleinek: „Prága nem ismer el, így itt az ideje, hogy továbblépjek.” Első útja [[Göteborg]]ba vezetett.<ref name="Ottlov3">{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=2009-05-12&nbsp;May 2009}} (Section 3)</ref>
 
=== Utazásai ===
* Alexander Mácu Buchner: Opera v Praze. Praha, 1985. Panton. [ISBN nélkül]
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{források}}
 
'''== Források''' ==
* {{cite book|authorlink= Gerald Abraham|last= Abraham|first= Gerald|title= Slavonic and Romantic Music|publisher=Faber and Faber|location= London|year= 1968}}
* {{cite encyclopedia|last= Clapham|first= John|title= Bedrich Smetana|encyclopedia= New Grove Music and Musicians (Special English edition) ed. Stanley Sadie|volume= 17|pages= 391–403|publisher=Macmillan|location= London|year= 1980|isbn= 0-333-23111-2}}
* {{cite web|title= Stálé expozice Národního muzea|url= http://www.nm.cz/expozice-detail.php?f_id=72|publisher=Národní muzeum}} {{cs ikon}}
* {{cite book|last= Steen|first= Michael|title= The Lives and Times of the Great Composers|publisher=Icon Books|location= London|year= 2003|isbn= 978-1-84046-679-9}}
* {{cite encyclopedia|last= Tyrrell|first= John|title= The Bartered Bride (Prodaná nevěsta)|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=10&nbsp;June 2009-06-10}}
* {{cite encyclopedia|last= Tyrrell|first= John|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/}}