„Impala” változatai közötti eltérés

Az impala egy közepes termetű, karcsú testfelépítésű antilopfaj, mely megjelenésben a [[közönséges mocsáriantilop]]ra ''(Kobus kob)'' és a [[Grant-gazella|Grant-gazellára]] ''(Nanger granti)'' hasonlít.<ref name="estes">{{cite book |last = Estes |first = R.D. |authorlink = Richard Despard Estes |title = The Behavior Guide to African Mammals: Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates |year = 2004 |publisher = University of California Press |location = Berkeley, US |isbn = 978-0-520-08085-0 |pages = 158–66 |edition = 4th |url = {{Google Books|page=158|id=g977LsZHpcsC|plainurl=yes}} |oclc = 19554262}}</ref> Az átlagos fej-testhossza, körülbelül 130&nbsp;centiméterescentiméter.<ref name="Liebenberg">{{cite book |last1 = Liebenberg |first1 = L. |title = A Field Guide to the Animal Tracks of Southern Africa |date = 1990 |publisher = D. Philip |location = Cape Town, South Africa |isbn = 978-0-86486-132-0 |pages = 275–6 |url = {{Google Books|id=3Aco4wVvpdUC|page=275|plainurl=yes}} |oclc = 24702472}}</ref> A bika marmagassága 75-92&nbsp;centiméter és a tehéné 70-85&nbsp;centiméter. A bika testtömege általában 53-76&nbsp;kilogramm közötti, míg a tehéné 40-53&nbsp;kilogramm között mozog. Ezen az emlősfajon belül jól látható [[nemi kétalakúság]] van; a kisméretű tehénnek nincsen [[szarv]]va, míg a nála nagyobb bika jó nagy van szarvval rendelkezik. A bika karcsú, líraalakú szarva akár 45-92&nbsp;centiméter hosszú is lehet; akkora, mint a marmagassága.<ref name="estes" /> A szarv erős, számos gyűrűs kidudorodással, előbb kihajló, utána pedig behajló, mígnem a vége kissé előremutat. Akár elvágjuk, aA szarv keresztmetszete majdnem mindig kör alakú; a töve pedig üres. A szarvnak ez azszarv alakja és felépítése, segíti tulajdonosát összeakaszkodni ellenfelével és ha lehet, elmozdítani helyéből. A szarv a [[koponya|koponyát]] a sérülésektől is védi.<ref name="kingdon" /><ref name="estes" />

Az állat fényes szőrzete két árnyalatban szerepel; a háti része vörösesbarna, míg az oldalai világosbarnák vagy drapp-barnák. A hasi része fehér, és jól elüt a test többi színezetétől. A nyaka és feje is olyan színű, mint a háta, azonban a pofája és az [[orr]]tájéka valamivel világosabb. A [[szem]]ei körül fehér gyűrű látható. A ''petersi'' alfajnál az orr és szem környékén, fekete sávozások vannak. Az 1,7&nbsp;centiméter hosszú [[fül]]einek végei feketék.<ref name="kingdon" /><ref name=Stuart /> A tükrétől egészen a hátsó lábak combjáig fekete vonalak futnak. A bojtos [[farok|farka]] 30&nbsp;centiméter hosszú; a közepén fekete csíkkal.<ref name="Stuart">{{cite book |last1 = Stuart |first1 = C. |last2 = Stuart |first2 = T. |title = Field Guide to Mammals of Southern Africa |date = 2001 |publisher = Struik Publishers |location = Cape Town, South Africa |isbn = 978-1-86872-537-3 |page = 210 |edition = 3rd |url = {{Google Books|id=sdY_sa1FPw0C|page=210|plainurl=yes}} |oclc = 46643659}}</ref> Színezetre az impala a [[zsiráfnyakú gazella|zsiráfnyakú gazellára]] ''(Litocranius walleri)'' hasonlít a legjobban, azonban ennek az utóbbi antilopnak rövidebbek a szarvai és hiányzanak a hátulsó fekete csíkozásai.<ref name=kingdon /> Az impala hátsó lábain, fekete szőrcsomók borította szagmirigyek vannak. A bika fején a [[faggyúmirigy]]ek sűrűbben, míg a testen szétszórva ülnek.<ref name="estes" /><ref name="cavendish">{{cite book |last = Armstrong |first = M. |title = Wildlife and Plants |volume = 9| year = 2007 |publisher = Marshall Cavendish |location = New York, US |isbn = 978-0-7614-7693-1 |edition = 3rd |pages = 538–9 |url = {{Google Books|id=W7TJGrHh0yIC|page=538|plainurl=yes}} |oclc = 229311414}}</ref> Ezeket a mirigyeket a bika főleg a párzási időszak alatt használja; a tehén eme mirigyei nincsenek teljesen kifejlődve és sohasem használja ezeket.<ref>{{cite journal |last1 = Welsch |first1 = U. |last2 = van Dyk |first2 = G. |last3 = Moss |first3 = D. |last4 = Feuerhake |first4 = F. |title = Cutaneous glands of male and female impalas (''Aepyceros melampus''): seasonal activity changes and secretory mechanisms |journal = Cell and Tissue Research |date = 1998 |volume = 292 |issue = 2 |pages = 377–94 |doi = 10.1007/s004410051068 }}</ref> Az impalának négy csecsbimbója van.<ref name="estes" />

Az alfajok közül az ''A. m. petersi'', azaz a fekete orrú impala a nagyobbik és a sötétebb. Ennél az alfajnál fekete példányok is születhetnek, amelyért a [[melanizmus]], azaz a [[bőr (anatómia)|bőr]], illetve a [[szőrzet]] sötétbarna, illetve fekete elszíneződése felelős; ezt pedig a [[melanin]] festékanyag felhalmozódása okozza.<ref name="Hoven">{{cite book|last1=Hoven|first1=W.|editor1-last=van der Duim|editor1-first=R.|editor2-last=Lamers|editor2-first=M.|editor3-last=van Wijk|editor3-first=J.|title=Institutional Arrangements for Conservation, Development and Tourism in Eastern and Southern Africa|date=2015|publisher=Springer|location=Dordrecht, Netherlands|isbn=978-94-017-9528-9|pages=101–18|chapter=Private game reserves in southern Africa|url={{Google Books|id=Tn5qBQAAQBAJ|page=101|plainurl=yes}} |oclc = 895661132}}</ref> Ez az alfaj a laikus nevét, arról kapta, hogy az orrától a szeméig fekete sávok vagy csíkok láthatók. Amint túlhalad a szemen, ez a sötét mintázat halványulni és vékonyodni kezd.<ref name=Liebenberg /><ref name=Stuart /> Egyéb megkülönböztető jelek, a füleken található nagyobb fekete foltok, és a 30%-kal hosszabb és bozótosabb farok.<ref name="kingdon">{{cite book |last1 = Kingdon |first1 = J. |author1-link = Jonathan Kingdon |last2 = Happold |first2 = D. |last3 = Butynski |first3 = T. |last4 = Happold |first4 = M. |last5 = Hoffmann |first5 = M. |last6 = Kalina |first6 = J. |title = Mammals of Africa |year = 2013 |publisher = Bloomsbury Publishing Plc |location = London, UK |isbn = 978-1-4081-8996-2 |pages = 479–84 |url={{Google Books|id=B_07noCPc4kC|page=RA4-PA479|plainurl=yes}} |oclc = 854973585}}</ref>

Az [[állkapocscsont]] ''(mandibula)'' fogazata nagyon különleges, fésűszerű és az [[orrtükrösök|orrtükrös főemlősök]]ére ''(Strepsirrhini)'' emlékeztet.<ref name="mckenzie">{{cite journal |last = McKenzie |first = A.A. |title = The ruminant dental grooming apparatus |journal = Zoological Journal of the Linnean Society |date = 1990 |volume = 99 |issue = 2 |pages = 117–28 |doi = 10.1111/j.1096-3642.1990.tb00564.x }}</ref> Ezt azt akkor is használja, amikor fajtársát „átfésüli”, tisztogatja. Ez a fésűfogazat tökéletesen leszedi a külső élősködőket a nyakról és a fejről.<ref name="kingdon" /><ref name="Mills">{{cite book |last1 = Mills |first1 = G. |last2 = Hes |first2 = L. |title = The Complete Book of Southern African Mammals |date = 1997 |publisher = Struik Publishers |location = Cape Town, South Africa |isbn = 978-0-947430-55-9 |page = 271 |edition = 1st |url = {{Google Books|id=CavgCweI1nMC|page=271|plainurl=yes}} |oclc = 37480533}}</ref>