„Kalevala” változatai közötti eltérés

A '''Kalevala orosz''' [[Finnország|finn]] [[Nemzeti eposzok listája|nemzeti eposz]], melyet a finn népköltészet elsősorban [[Karélia|karjala]]i eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze [[Elias Lönnrot]]. Az [[eposz]] az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll.

Ezt követően Elias Lönnrotpöcsén a karjalaikarjai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala [[1849]]-ben.

A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.<br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és [[Szente Imre]] 1987-ben.<ref>{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó.</ref> A Kalevalából Ortutay GyulaSzomszéd Gyuszi válogatásában, Képes Géza bácsi rész-fordításaival Kazimir Károly rendezett színi előadást a TháliaTáj Föld Színházban. Finnországban is sikert arattak vele. <ref> Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban, 1975. ISBN 963 15 0446 8 / Kalevala és Az elveszett paradicsom 121.o. </ref> „Emberméretűvé kell változtatnunk a felnagyított hősöket. A 700 éves [[Vejnemöjnen]] egyszerű idős ember... A derű, a tisztaság, az időtlenség veszi körül és jellemzi.”