„Szlovéniai magyarok” változatai közötti eltérés

A vend elnevezést a muravidéki szlovénok nem alkalmazták magukra, már a reformáció korában is szlovénnak határozták meg magukat. Sőt a név a 20. század elejére pejoratív csengésűvé vált, főleg azután, hogy a hivatalos magyar nemzetiségpolitika kierőszakolta a szlovénok egy kisebb, velük lojális csoportjában a ''vend tudat''-ot. A [[Ljubljana]] és [[Maribor]] felé orientálódó értelmiség és a segítségükre siető külső szlovén tudósok meggyőzően igazolták a teóriákkal szemben a vidék szlovén etnikai jellegét és mára a határ mindkét oldalán élő szláv csoportot szlovénnak tekintik.

 

Az [[1867]] utáni gazdasági fellendülés idején a regionális központokban, így Lendván, de például a kis [[Dobronak]]on is sok ipari létesítmény jött létre. Kiépült a járási székhelyek rendszere is. Megépült a [[Zalaegerszeg]]-[[Alsólendva]]-[[Csáktornya]] és a [[Körmend]]-[[Muraszombat]] közötti vasútvonal, de a tervezett [[szentgotthárd]]-muraszombati már nem készült el. A nagybirtokrendszer miatt földhöz nem jutó parasztok közül sokan vándoroltak ki [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]], de a szomszédos osztrák területekre is.