„Szigetvár ostroma” változatai közötti eltérés

 

A szultáni had közeledtének hírére a vár kapitánya, Zrínyi Miklós megkezdte az ostromra való felkészülést. A zsoldosállomány, valamint a nehézfegyver- és élelmiszertartalékok feltöltését követően a védelem 54 löveggel, 2400 ágyúgolyóval, 800 mázsa lőporral, ezer köböl (1 köböl = 64 liter) búzával és mintegy 2300-2500 főnyi katonasággal rendelkezett. A várban és a városban a támadás kezdetekor összesen kb. 4300 ember tartózkodott.<ref>Sugár István: Szigetvár és viadala. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963.326.226.7</ref> A készletek és a személyi állomány utánpótlására a szoros ostromgyűrű miatt a későbbiekben már nem volt mód, a védők magukra maradtak.

== Az ostrom és a vár eleste ==

Az [[ostrom]], amelynek operatív irányításával a szultán a harcok során később halálos sebet szerzett Ali Portug béget, portugál származású műszaki és tüzér főtisztjét bízta meg, augusztus 9-én kezdett [[Szigetvár]] lövetésébe, másnap pedig már meg is indította a várvédelem szempontjából stratégiai fontosságú óváros elleni, három oldalról vezetett, de akkor még sikertelen gyalogsági támadást.<ref>Varga Szabolcs – Pap Norbert – Hancz Erika – Kitanics Máté: Szigetvár 1566. ID Research Kft. / Publikon Kiadó, Pécs-Szigetvár, 2015. ISBN 978-615-5457-48-7</ref>

 

 

==A vereség következményei==

A [[Szigetvári vár|vár]] elfoglalása súlyos következményekkel járt a császári, de ezen túlmenően a [[Dunántúl|dunántúli]] magyar etnikai jelenlétre is. A mind helyrajzi, mind geopolitikai értelemben szigetként funkcionáló erősség feladásával [[Baranya megye|Baranya]] teljes egészében elveszett, az [[Oszmán Birodalom|Oszmán]] és [[Habsburg Birodalom]] közti határvonal az utóbbi kárára jelentős mértékben nyugatra tolódott.