„Igazság (filozófia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
70. sor:
Az első kategóriát '''logikai igazság'''nak, a másodikat '''erkölcsi igazság'''nak, a harmadikat pedig '''lételméleti'''(Ontológia) '''igazság'''nak nevezik. Mindhárom esetben a viszonyt vagy '''1)''' hasonlónak, '''2)''' megfelelőnek vagy '''3)''' egyezőnek nevezhetjük.
=== [[Ind filozófia|Az ind
Az ember gondolatának, beszédének és cselekedetének igazsága és igazságossága.
== Az igazság alapproblémája ==
101. sor:
A [[filozófia]] már korai fejlődési szakaszában is megkülönböztette a két eltérő gondolkodásmódot. A [[civilizáció]] kezdetén az emberiség tudatos ismeretanyaga korlátozott volt és még napjainkban is alázattal kell megvallanunk világunk korlátoltságát: terünk alulról is felülről is korlátozott, időnk csak egy irányban “mozog”, és a legújabb [[húrelmélet|elméletek]] szerint világunk másik hat kiterjedését csak matematikailag tudjuk értelmezni. Ezek a korlátok tudatos és tudattalan felismerése teszi szükségessé a hiánypótló idealista szemlélet fenntartását. Az anyag elsődlegességét valló [[Realizmus (filozófia)|realistákkal]] (akik szerint a tudat az anyagi elme tevékenysége) szemben az tudat elsődlegességét valló [[idealizmus|idealista]] szemlélet szerint (az anyag a tudat meglétesülése) létezik egy örökkévaló, mindentudó, mindenható valaki, aki az (emberi) értelmen kívül és azon felül létezik és az emberiségnek lehetősége van e hatalomnak engedve vezéreltetnie magát. Sok [[vallás]] ezt a valakit antropomorfizált istenekként ([[Isten]]) írja le és szent könyveikben összegyűjtött végső igazságnak tartott parancsok, utasítások és tanítások elsajátításával és betartásával próbálnak választ adni az itt-és-most kérdéseire. Filozófiailag ez a szemléletmód a mindentudás már meglévő ismereteinek (örök igazságok) felhasználásával vonnak le azokból következtetéseket, tehát az általánostól a sajátos felé törekszenek. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha egy piramist az égből lefelé építenénk.
[[Kép:Sphere wireframe 10deg 6r.svg|jobbra|bélyegkép|A gömb úgy is definiálható, hogy az a test, ami egy kört átmérője körül megforgatva keletkezik. Ha a kört ellipszissel helyettesítjük, akkor az eredmény forgásellipszoid lesz]]
A két szemléletmódnak az idők folyamán közös területe is kialakult, melyen belül az ismeretek mindkét megközelítés által elismert tényeknek tekinthetőek. Példaképpen említsük meg a hit és a tudás viszonyát. Amikor azt mondjuk, hogy “tudom hogy a Megváltóm él”, nyilvánvalóan másféle tudásról beszélünk mintha azt mondanánk, hogy “tudom hogy a golyó kerek”.
{{idézet2|''Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.ˇÉs miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.''|[[Jób könyve|Jób]] (19, 25:26)}}
158. sor:
==== Tulajdonságok ====
Az alma pirossága, vagy pontosabban az összes piros dolgok pirossága egy tulajdonság. Amikor valaki egy tárgy méretéről, színéről, súlyáról
==== Viszonyok ====
235. sor:
== Kifejezések ==
:Az '''igazságfok''' az állítás igazságértékének mértékét határozza meg. Például [[halmazelmélet]]ben annak az állításnak, hogy “''Nulla a {0} halmaz eleme''” igazságfoka 1 (igaz), míg a “''Egy a {0} halmaz tagja''” kijelentés igazságfoka 0 (hamis). A [[fuzzy logika|fuzzy logikában]] egy állítás igazságfoka [0,1] tartományban bármilyen valós értékét felvehet. Lehet egy olyan fuzzy halmazt F-et meghatározni, melyben a “''Nulla az F halmaz tagja''” állítás igazságfoka ½ lenne. Nem szabad összetéveszteni az igazságfokot a valószínűséggel: az előző példa nem azt jelenti, hogy nullának egy a kettőben esélye van ahhoz, hogy az F tagja legyen! Például annak az állításnak, hogy „''1956. október 23-án esett az eső Budapesten''” van egy bizonyos igazságfoka, melyet csak bizonyos mértékben tudunk meghatározni: ha tényleg esős nap volt, akkor 1-hez lenne közelebb, ha napos idő volt, akkor 0-hoz.
:Az '''evangéliumi igazság''' valami feltétlen igazságra utal. Például “Minden szava evangéliumi igazság volt” nem arra utal, hogy a beszélő az Újszövetségből prédikált, hanem hogy színtiszta igazat mondott… Ez a kifejezés a Reformáció korából származik és a 19. század közepétől terjedt el általánosabb értelemben való használata.
:Az '''igazság pillanata''' valamilyen kritikus döntéshelyzetre utal, amikor valaki egy végső próbának van kitéve. Például “Eljött az igazság pillanata, szeretsz vagy nem?”. Ernest Hemingway 1932-es novellájában arra a pillanatra használta, amikor a bikaviadalon a matador leszúrta a bikát.
:A '''meztelen igazság''' kifejezést az egyszerű, túlzásoktól és leplezéstől mentes tényekre használják. A 16. századból származó angol mesében az Igazság és Hamisság együtt mentek fürödni, de mikor Hamisság elvette Igazság ruháját, Igazság inkább meztelenül ment haza, mintsemhogy a másik ruháját magára vette volna.
:Az '''igazság pelyhe''' a Maat egyiptomi istennő jelképe, melyet az őt ábrázoló rajzokon a feje tetején visel és ősi szövegekben az istennőre vonatkozó közvetett utalásként használták. A rajzokon a szív megméretésének szertartását ábrázolják, ahogy Maat a szívet a mérlegre helyezi. A halott szívének “pehely-könnyű”-nek kellett lennie, hogy a kívánatosabb világba beengedtessék.
:A '''költött, vagy fikciós igazság''' a logikai következtetésekben alkalmazott kijelentés, vagy bizonyítás, mely nem szükségszerűen igaz attól függően, hogy a következtetés sor logikailag hibátlannak tekinthető. Gyakran az ilyen gondolatsorokat érdekességként, vagy szórakozásként (például viccekre) használják. A karikatúrák is a fikciós valóság képi megjelenítésének tekinthetők.
| |||