Wikipédia

„Alsószentiván” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a →‎Története: clean up, replaced: Arany János → Arany János AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
86. sor:
 
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Tombstone_of_two_Eraviscan_cavalrymen.jpg|bélyegkép|Két eraviszkusz lovaskatona, Bato és társa sírköve (i. sz. 2. század, Alsószentiván)]]
* [[Szluha-kastély]] - Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye [http://www.bucsujaras.hu/alsoszentivan/]
{{Másolmány|2012 júniusából|a szakasz|url=http://www.szentivanicharta.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=35&Itemid=50}}
Bár a településen már az Árpád-korban is állt templom, a mai egyházközség története a XVII. század vége és a XIX. század elején kezdődött. 1747-ben a veszprémi püspöki leltár egyik iratában a következő feljegyzést találták Vajtánál Alsószentivánról: ”Praedium Szent Ivány Vajta filiája”. Ekkor 10 katolikus házaspár élt itt. Az egyházközségnek két vezetője volt: Szent Györgyi József és Mesteri György. Ekkor nem volt vagyona az egyházközségnek, ahogy temploma sem. Ebben az időben itt csak időnként bérlők laktak. Egy 1774-ben készült feljegyzés szerint: ”az a kicsiny egyházközség templomot épít”. Ezt Szent Anna tiszteletére az akkori esperes Horváth József szentelte fel.
 
Az 1777-ben megalakuló új Fejér megyei püspökség Felső Alapot Szentmiklóshoz csatolta, Szentivány pedig Vajtánál maradt. Csupor Viktória segített abban, hogy a Szent Anna kápolnába 1778-ban házikáplánt fogadtak, aki szeretetből segített a vajtai plébánosnak és tanította a gyerekeket.Csupor Viktória halála után a vajtai plébánost kérték meg, hogy tartsa el a káplánt. A káplán néhány év múlva elhagyta a kápolnát. A településen ekkor 457 katolikus ember élt. Az 1818. évi Canonica Visitatió azt írta, hogy Szent Iványon a hajdani kápolna emléke nem halt ki. Ekkor a hívők száma a következő volt: 467 katolikus, 24 evangélikus, 55 református, 9 izraelita.
A szabadságharc előtti időben a hívők száma:335 katolikus, 13 evangélikus, 57 református, 9 izraelita. Ebben az időszakban a leggazdagabb család a Szluha család volt. Verbói Szluha Imre 1852-ben 20 ezüstforintot adományozott egy új kereszt felállítására. Ez a kereszt Dögvölgybe került, de miután 1861-ben elnéptelenedett a puszta, a keresztet az új temetőbe vitték a régi fakereszt helyére. Az ekkor idős Benedek uraság a róla elnevezett Benedekpusztán élt élete végéig. Fia Imre pedig Közép-Szentivánra költözött családjával és kastélyt épített. Az egyik domb tetején építették fel a családi kriptát, ahová elsőként Benedek uraságot temették.▼
 
▲ A szabadságharc előtti időben a hívők száma:335 katolikus, 13 evangélikus, 57 református, 9 izraelita. Ebben az időszakban a leggazdagabb család a Szluha család volt. Verbói Szluha Imre 1852-ben 20 ezüstforintot adományozott egy új kereszt felállítására. Ez a kereszt Dögvölgybe került, de miután 1861-ben elnéptelenedett a puszta, a keresztet az új temetőbe vitték a régi fakereszt helyére. Az ekkor idős Benedek uraság a róla elnevezett Benedekpusztán élt élete végéig. Fia Imre pedig Közép-Szentivánra költözött családjával és kastélyt épített. Az egyik domb tetején építették fel a családi kriptát, ahová elsőként Benedek uraságot temették.
1855. október 7-én nagy hívősereg jelenlétében Farkas Imre püspök a Szluha kripta fölé emelt kápolnát a Hétfájdalmú Szent Szűz tiszteletére benediktálta. Ekkor a katolikus hívők száma a faluban 512 fő volt.
1861. november 1-jén a vajtai plébánia és az Alsó Szent-Ivány római katolikus község megegyezett a szentmisék végzéséről. A szerződés szerint a plébánosok minden hónap 4. vasárnapján és búcsú napján csendes misét kellett mondania. Ezért 15 mérő búzát, 15 mérő zabot, és 50 arany értékű forintot kapott. Ekkor 79 család volt katolikus, ebből 204 felnőtt és 136 gyermek.
A Fejér megyei püspökség 100. évfordulója alkalmából Alsószentivánt Vajtától Alaphoz csatolta. A századforduló végére már 6 nagybirtokos lakója van a községnek a 20- 22 kisebb birtokos mellett. 1879-ben iskolát építettek. Az alapi filiához tartozó Alsószentivánon Jádi László alapi plébános segítségével 1931. október 11-én létrejött az alsószentiváni egyházközség. Ekkor az elnöki javaslatra 10 tagú tanácsot választottak. Gondnoknak: Madarasi Lajost, pénztárnoknak: Pertl Jánost , számvizsgálónak: Verbói Szluha Aladárt, Koller Pétert és Tóth Istvánt választották. Az egyházközség megalakulásával már nemcsak zászlós ünnepen, hanem minden hónap 3. vasárnapján is misét tartottak. Ekkor az istentiszteletet az iskolában felállított oltárnál tartották. Ekkor az alsószentiváni plébános Jádi László volt, aki mindent megtett azért, hogy a gyerekek vallási nevelést kapjanak. Heti két hittanórát tartottak a gyerekeknek.
1945. szeptember 6-án Alsószentivánnak plébánosa lett . Ő Kovács Géza plébános volt. Nagy várakozás előzte meg Géza atya érkezését. Az első miséjét 1945. december 23-án tartotta meg. Ekkor még mindig nem volt templom, ezért az iskolában kellett tartani a szentmiséket. Olyan sokan jöttek el, hogy nem fértek el egy osztályteremben.
Géza atya javaslatot tett, hogy a Magyarok Nagyasszonya helyett a Világ Királynőjét ünnepelje a templom. Mikor ezt a javaslatot tette, a püspök atya szavait idézte: „…már csak az ötlet kell” , hogy megszülessen a fatimai Szent Szűz zarándokhelyének kialakítása. A püspök atya ötlete tovább szövődött Géza atyában. Azt szerette volna, hogy készíttessék el a Fatimai Szűz szobrának másolatát és hozzák el Fatimából. Géza atya levelét Varga János fordította le latinra, majd pedig a püspök úr továbbította.
Az első kísérlet nem sikerült. Elutasították a beadványt, mert már sokan fordultak ilyen kérdéssel hozzájuk. Küldtek egy fényképet, és azt mondták, hogy egy ügyes magyar szobrász ki tudja majd annak alapján faragni. Az egyházközség nagy gondban volt, hiszen már elkezdték gyűjteni a pénzt a szobor ideszállítására. Géza atya a hívek tanácsára készíttetett egy másolatot. A szobor másolatát Sugár Gyula készítette 1000 forintért. 1949. szeptember 26-án a november eleji szoborszentelés idején Hadrévi József azt ajánlotta fel, hogy nagynénjének, Dobos Ilonának írjanak egy levelet, és ő elintézi, hogy megkapják a Fatimai szobrot.
Ilonka néni a következőt írta a leiriai püspök úrnak: „Ő - Ilonka néni – magyar nő létére 30 éven át teljesített portugál gyarmaton missziós szolgálatot. Ezért a munkáért semmilyen fizetést, vagy emberi elismerést nem kívánt, s most sem kíván. De ha a püspök úr értékelné ezt a 30 éves missziós munkát, akkor küldene a magyar népnek egy Fatimai Szűzanya szobrot.”
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Alsószentiván”