„A Biblia írói” változatai közötti eltérés

A [[Héber Biblia]] könyveinek szerzői sokáig ismeretlenek voltak egészen a Kr. e. 4. századig, amikor is görög behatás alatt a zsidók kényszerítve érezték magukat, hogy megtalálják a szerzők mivoltát.{{sfn|Schniedewind|2005|p=7}} A babiloni [[Talmud]] [[rabbi]]jai szerint Isten a [[Tóra|Tórát]] (Mózes első öt könyve) [[Mózes]]nek diktálta, próféciákat (''jóslatokat'') mutatott a [[próféták]]nak, és inspirálta a [[Ketuvim]]ot (''az Ószövetség befejező részét'') a [[Szent Lélek]] által. {{sfn|Cohn-Sherbok|2005|p=1}}{{sfn|Heschel|2005|p=539-540,546}}  A korai [[egyházatyák]] egyetértettek abban, hogy az írások Isten által lettek ihletve, vagy lediktálva, viszont abban már nem, hogy melyik volt szentírás: ennek köszönhetően az [[ortodox egyház]] és a [[római katolikus egyház]] néhány könyvet inspiráltnak tart, viszont a [[protestantizmus]] nem. Egy ehhez hasonló vita épült az [[Újszövetség]] köré is, míg az i. sz. [[4. század]]ban le nem záródott.{{sfn|Olson|2016|p=90-91}}

A Kr. u. 2. századbeli zsidó hagyományok szerint&nbsp;[[Józsué könyve|Józsué könyvét]] [[Józsué (Biblia)|Józsué]]&nbsp;szerezte, A [[Bírák könyve|Bírák könyvét]] és [[Sámuel első és második könyve|Sámuel könyveit]] [[Sámuel próféta]]&nbsp;(néhány szakaszt Gád és Nátán próféta) és a [[A királyok első és második könyve|Királyok könyveit]] pedig [[Jeremiás próféta|Jeremiás]].<ref>[https://books.google.com/books?id=owwhpmIVgSAC&printsec=frontcover&dq=The+Hebrew+Bible+today:+an+introduction+to+critical+issues&source=bl&ots=fUEuF-W9Ul&sig=YcThOSXuCkrdCzelf6hXPh0_2Mo&hl=en&ei=AOyRTKGFJ4KecIS89MYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CBsQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Graham, M.P, and McKenzie, Steven L., "The Hebrew Bible today: an introduction to critical issues" (Westminster John Knox Press, 1998)] p.57</ref> 1943 óta a tudósok többsége elfogadta&nbsp;''Martin Noth ''ideológiáját, miszerint a&nbsp;Deuteronomion, Józsué, Bírák, Sámuel és Királyok egyetlen művet alkotnak, amit „Deuteronomista történelemnek” hívnak.<ref>[https://books.google.com/books?id=CoHhPAKgETkC&dq=Reconsidering&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=4IWpTP7uBo6Pce23_cMN&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Knoppers, Gary, and McConville, J. Gordon, (eds), "Reconsidering Israel and Judah: recent studies on the Deuteronomistic history" (Eisenbrauns, 2000)]</ref> Noth úgy hitte, hogy ez egyetlen író műve volt, aki a [[babiloni fogság]] alatt élhetett (Kr. e. 586-539). Ő kiindulópontként a Deuteronomion egyik korábbi verzióját használta, mely [[Jósiás király]] uralma alatt készülhetett (7. század utolsó negyede).&nbsp;<ref>[https://books.google.com/books?id=TjfJHpNXUusC&printsec=frontcover&dq=Le+spectre+nominal.+Des+noms+de+mati%C3%A8res+aux+noms+d%E2%80%99abstractions&source=bl&ots=CGS393tozH&sig=kQ7BKqu5wDS60uZy-QWbs4PyIBw&hl=en&ei=fKG2TIbdHMXQcdLe9OcJ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Garry Knoppers, ''Is There a Future for the Deuteronomistic History?'', in Romer, Thomas, "The Future of the Deuteronomistic History" (Leuven University Press, 2000), p.119]</ref>''Frank Moore Cross'' később azt állította, hogy ez a történelem egy korábbi verziója Jeruzsálemben, Jósiás ideje alatt állt össze; ez az első verzió. Vagy a Dtr1-et felülvizsgálták és kiegészítették, hogy Noth második verziója létrejöhessen, vagy a Dtr2 verzió. Azonban kutatók később újabb író-szerkesztőket fedeztek föl.<ref>[https://books.google.com/books?id=Fl9dYJH_xUYC&dq=The+reform+of+King+Josiah+and+the+composition+of+the+deuteronomistic+history&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=6MyqTL-EF8jQcdng8KcE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Eynikel, Erik, "The reform of King Josiah and the composition of the Deuteronomistic history" (Brill, 1996)] pp.14ff</ref> Az 1990-es években néhányan elkezdték&nbsp;megkérdőjelezni a Deuteronomista történelem létezését<ref>[https://books.google.com/books?id=Fl9dYJH_xUYC&dq=The+reform+of+King+Josiah+and+the+composition+of+the+deuteronomistic+history&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=6MyqTL-EF8jQcdng8KcE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Eynikel, Erik, "The reform of King Josiah and the composition of the Deuteronomistic history" (Brill, 1996)] p.14ff</ref> és a könyvek eredetének kérdése tovább is vitatott.&nbsp;<ref>[https://books.google.com/books?id=TjfJHpNXUusC&printsec=frontcover&dq=Le+spectre+nominal.+Des+noms+de+mati%C3%A8res+aux+noms+d%E2%80%99abstractions&source=bl&ots=CGS393tozH&sig=kQ7BKqu5wDS60uZy-QWbs4PyIBw&hl=en&ei=fKG2TIbdHMXQcdLe9OcJ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Romer, Thomas, "The Future of the Deuteronomistic History" (Leuven University Press, 2000)] pp.120ff</ref>

* „Első Izajás” (1-39. fejezetek), melyben a [[I. e. 8. század|Kr. e. 8. század]]i [[Izajás próféta]] szavait és tanítványainak későbbi kibővítéseit tartalmazza;<ref name="CSB">{{Cite web|url=http://www.usccb.org/bible/isaiah/0|title=Introduction to the Book of Isaiah|accessdate=29 April 2007|publisher=United States Conference of Catholic Bishops}}</ref>

* [[Izajás könyve|„Deutero (második)-Izajás”]] (40-55. fejezetek), szerzője egy ismeretlen zsidó, aki [[Babilon]]ban élt a [[babiloni fogság]] utolsó éveiben;

* „Trito (harmadik)-Izajás” (56-66. fejezetek), Deutero-Izajás ismeretlen jeruzsálemi tanítványai, a babiloni fogság után (habár számos tudós úgy véli, hogy az 55-66. fejezeteket Deutero-Izajás írta Babilon bukása után.)<ref>[https://books.google.com/books?id=6P9YEd9lXeAC&printsec=frontcover&dq=Blenkinsopp+A+history+of+prophecy+in+Israel&source=bl&ots=ODiovNRmUs&sig=uvJ6C3rwbRVTkFSTnb44Un3ILqI&hl=en&ei=ayifTNmgCcerccri5IQK&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Blenkinsopp, Joseph, "A history of prophecy in Israel" (Westminster John Knox, 1996)] p. 183</ref>

[[Jeremiás próféta|Jeremiás]] a késői Kr. e. 7. és a korai 6. századokban élt. [[Jeremiás könyve]] bemutatja Bárukot, mint a próféta társát, aki többszöri alkalommal leírja szavait, ennek megfelelően spekulációk születtek, amik szerint Báruk szerezhette a könyv egyik korai verzióját.<ref>[https://books.google.com/books?id=owwhpmIVgSAC&printsec=frontcover&dq=The+Hebrew+Bible+today:+an+introduction+to+critical+issues&source=bl&ots=fUEuF-W9Ul&sig=YcThOSXuCkrdCzelf6hXPh0_2Mo&hl=en&ei=AOyRTKGFJ4KecIS89MYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CBsQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Graham, M.P, and McKenzie, Steven L., "The Hebrew Bible today: an introduction to critical issues" (Westminster John Knox Press, 1998)] p.83</ref> A 20. században kezdetén ''Sigmund Mowinckel ''háromféle anyagot ismert fel a könyvben <ref name="books.google.com.au">[https://books.google.com/books?id=GsF4sUJJd6YC&printsec=frontcover&dq=Old+Testament+Introduction++Mark+Mangano&source=bl&ots=CGmj4SOrGn&sig=Ihpt6iyOdjosSnDqYkZj5_rJ8m4&hl=en&ei=Ho23TIjDHIaycY-F4ZwH&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBgQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Mangano, Mark, (ed) "Old Testament Introduction" (College Press, 2005)] p. 471</ref> :

* (B típus) az életrajzi közvetlen beszédet, amit egy tanítványa írhatott kb. Kr. e. 580-480 tájékán,

[[Ezékiel könyve]] [[Ezékiel próféta|Ezékiel]] szavait tartalmazza, egy papét, aki fogságban élt [[Babilon]]ban Kr. e. 593 és 571 között.<ref>[https://books.google.com/books?id=6P9YEd9lXeAC&printsec=frontcover&dq=A+history+of+prophecy+in+Israel&source=bl&ots=ODjnuEMkQu&sig=Ht77xNRi-4RFGJaZlbxL4SBIsX8&hl=en&ei=BYIlTeGjHoT0vQPdyNGlAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Joseph Blenkinsopp, "A History of Prophecy in Israel" (Westminster John Knox Press, 1996)] p. 167</ref> A számos kézirat viszont határozottan különbözik egyik a másiktól, és nyilvánvaló, hogy a könyv kiterjedt szerkesztés alá lett vetve.<ref>[https://books.google.com/books?id=6P9YEd9lXeAC&printsec=frontcover&dq=A+history+of+prophecy+in+Israel&source=bl&ots=ODjnuEMkQu&sig=Ht77xNRi-4RFGJaZlbxL4SBIsX8&hl=en&ei=BYIlTeGjHoT0vQPdyNGlAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Joseph Blenkinsopp, "A History of Prophecy in Israel" (Westminster John Knox Press, 1996)] p.166</ref> Habár vitathatatlan, hogy a könyv nagy részét Ezékiel szerezte, viszont a ma ismert formáját magasan képzett papok készítették, akik hűséget fogadtak Ezékielnek és közel álltak a Templomhoz.<ref>[https://books.google.com/books?id=6P9YEd9lXeAC&printsec=frontcover&dq=A+history+of+prophecy+in+Israel&source=bl&ots=ODjnuEMkQu&sig=Ht77xNRi-4RFGJaZlbxL4SBIsX8&hl=en&ei=BYIlTeGjHoT0vQPdyNGlAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Joseph Blenkinsopp, "A History of Prophecy in Israel" (Westminster John Knox Press, 1996)] pp.167–168</ref>

[[A prédikátor könyve|A prédikátor könyvének]] megalkotását ma a [[I. e. 3. század|Kr. e. 3. század]] közepére teszik. Származási helye feltételezhetően [[Jeruzsálem]]. A könyv íróját [[Salamon zsidó király|Salamonnak]] nevezi, viszont ez egy irodalmi fikció; a szerző úgyis azonosítja magát, mint ''„Qoheleth”'', amely egy homály fedte szó, és amit többféleképpen értelmeznek, személynévként, [[mozaikszó]]ként, tisztségként stb.<ref>[https://books.google.com/books?id=tKpWNrkO8dEC&printsec=frontcover&dq=Old+Testament+wisdom:+an+introduction++By+James+L.+Crenshaw&source=bl&ots=BYZkGWaQXu&sig=2hSNrRMBmMHFZhs8yCIFN4-XANs&hl=en&ei=t5K7TO6jIcjXccTZ_IMN&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q&f=false Crenshaw, James L., "Old Testament wisdom: an introduction" (Westminster John Knox Press, 2010)] pp.144–145</ref>

[[Dániel könyve]] a hagyomány alapján a [[I. e. 6. század|Kr. e. 6. század]]ban élő [[Dániel próféta|Dániel]] próféta munkája; a mai tudósok túlnyomó többsége azonban a [[I. e. 2. század|Kr. e. 2. század]]ra teszi a megírását.<ref>[https://books.google.com/books?id=SBMXnB4CRpUC&printsec=frontcover&dq=Vanderkam+and+Flint&source=bl&ots=E4eM470Y1z&sig=08FtHqrEJjTnOxGidFWUfFXrB4k&hl=en&ei=5yR_Td2iPIn0vQPp4MHOBw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBoQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false James C. VanderKam, Peter Flint, "The Meaning of the Dead Sea Scrolls" (Continuum International Publishing Group, 2002)] p. 137</ref> Utóbbiak alapján az ismeretlen szerző a [[makkabeusok]] ideje alatt írta a könyvet.<ref>[https://books.google.com/books?id=O4hYlvzWui8C&printsec=frontcover&dq=The+Literary+Guide+to+the+Bible&source=bl&ots=xSEpcKMUTy&sig=umfZg6cKp8rXAvp8og9-u-H2vg4&hl=en&ei=LSp_TebFNYumuAOUtNHWBw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CDoQ6AEwBA#v=onepage&q=Book%20of%20daniel&f=false Shemaryahu Talmon, ''Daniel'', in Robert Alter, Frank Kermode, "The Literary Guide to the Bible" (Harvard University Press, 1990), p. 345]</ref>

[[Esdrás könyve]] és [[Nehémiás könyve]] eredetileg egy egységes mű volt, ugyanarra a tekercsre írták mindkettőt, szoros egységet alkotnak, ez volt az ''Esdrás-Nehémiás''. H.G.M Williamson (1987) kutatásában három alapvető lépést talált, ami a mű végleges formájához vezetett <ref>[https://books.google.com/books?id=VI1bMiMXLs0C&printsec=frontcover&dq=Ezra-Nehemiah++By+Mark+A.+Throntveit&source=bl&ots=OY78crOXZ-&sig=7uqxRctUrCFZlvVxstY1J1C_K0I&hl=en&ei=x8qOTI7vLIe-cczHuZgE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Throntveit, Mark A., "Ezra-Nehemiah" (John Knox Press, 1992)] pp. 9–10</ref>:

* (2) az „Esdrás-emlékirat” és a „Nehémiás-emlékirat” összetétele, kb, Kr. e. 400;

* (3) az Esdrás 1-6 kompozíciója, mint az utolsó szerkesztő bevezetője a korábbi írásokhoz, kb. Kr. e. 300. 

[[A krónikák első és második könyve]] ismeretlen szerzőé, aki [[lévita]] volt Jeruzsálemben, valószínűleg a [[I. e. 4. század|Kr. e. 4. század]] végén.<ref>M. Patrick Graham, ''The "Chronicler's History": Ezra-Nehemiah, 1–2 Chronicles'' in [https://books.google.com/books?id=owwhpmIVgSAC&printsec=frontcover&dq=The+Hebrew+Bible+today:+an+introduction+to+critical+issues&source=bl&ots=fUEuF-W9Ul&sig=YcThOSXuCkrdCzelf6hXPh0_2Mo&hl=en&ei=AOyRTKGFJ4KecIS89MYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CBsQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Graham, M.P, and McKenzie, Steven L., "The Hebrew Bible today: an introduction to critical issues" (Westminster John Knox Press, 1998)] p.210</ref>

[[Dániel könyve]] számos [[Dániel könyvének kiegészítései|kiegészítést]] tartalmaz, amely nem található meg a héber/arámi verziókban. ''Azariás imádsága'' (Dániel egyik társa) körülbelül a Kr. e. 160-as években íródott, amikor is [[IV. Antiokhosz]] elnyomás alatt tartotta a zsidókat. ''A szent három gyermek éneke'' (a három ifjú a tüzes kemencében) valószínűleg jeruzsálemi papi körökben íródott. [[Zsuzsanna (Dániel könyve)|Zsuzsanna és a vének]] kb. Kr. e. 170-130-ban volt összeállítva. [[Dániel könyvének kiegészítései#BélB.C3.A9l és.C3.A9s a sárkánys.C3.A1rk.C3.A1ny|Bél és a sárkány]] megírása idejének meghatározása kissé nehéz, de valószínűleg a Kr. e. 6. század végén történhetett.<ref name="Vo-11umIZQC 2003"/>

[[Szent Jeromos]] latin Bibliája (a [[Vulgata]]) négy Esdrás könyvet tartalmazott: (lásd még: [[Esdrás]]) Jeromos Esdrás 1-2 könyve át lett nevezve [[Esdrás könyve|Esdrás]] és [[Nehémiás könyve|Nehémiás]] könyvévé; a maradék könyvek, mindegyik kettőt lépett följebb a legtöbb verzióban, viszont a számozási rendszer még mindig zavaros maradt. A jelenlegi [[Ezdrás harmadik könyve|Esdrás 1]] a [[A krónikák első és második könyve|Krónikák könyveiből]] és [[Esdrás könyve|Esdrás könyvéből]] merített ihletett, viszont [[Nehémiás (Biblia)|Nehémiást]] teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Valószínűleg [[I. e. 2. század|Kr. e. 2. század]]ban íródhatott.<ref>Daniell Smith-Christopher, ''Ezra-Nehemiah'' in [https://books.google.com/books?id=3surkLVdw3UC&printsec=frontcover&dq=The+Oxford+Bible+commentary&source=bl&ots=5s4E9q2oZh&sig=6NU_qqp_09wL-Pyxg2XqvwteooI&hl=en&ei=GY-UTIr7DYGfcaT13KQF&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=3&ved=0CCsQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false Oxford Bible Commentary (ed.]</ref> Az [[Ezdrás negyedik könyve|Esdrás 2]]-nek semmi kapcsolata nincs a többi Esdrás könyvvel, főszereplőként magát a prófétát veszi. Valószínűleg i. sz. [[70]] körül íródott, nem sokkal a jeruzsálemi templom elpusztítása után.

A [[Makkabeusok negyedik könyve]] feltételezhetően i. sz. [[1. század]] közepén íródott, egy Szíriában vagy Anatóliában élő zsidó által.<ref name="Vo-11umIZQC 2003"/>

[[Jeremiás levele]] nem Jeremiás munkája; az író látszólag azért használta a próféta nevét, hogy munkája jogvédett lehessen. A mű szerzője nem is Báruk, Jeremiás kísérője, habár a Katolikus Bibliában Báruk utolsó fejezeteként tűnik fel. A levél bizonyítékai Kr. e. 317-re mutatnak, szerzőként pedig egy palesztini zsidót neveznek meg. <ref>[https://books.google.com/books?id=goq0VWw9rGIC&dq=Mercer+Bible+Dictionary&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=p9iiTO7HMoWycY31vbcB&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CCwQ6AEwAw#v=onepage&q&f=false Mercer Dictionary of the Bible (Mercer University Press, 1991)] p. 438</ref>

[[Manassé imája]] a betegeskedő, ám most bűnbánó [[Manassé júdai király]] imájának összefoglalója. A valódi szerző ismeretlen és a mű keletkezésének ideje valószínűleg a Kr. e. 2. vagy 1. század.<ref>[https://books.google.com/books?id=goq0VWw9rGIC&dq=Mercer+Bible+Dictionary&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=p9iiTO7HMoWycY31vbcB&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CCwQ6AEwAw#v=onepage&q&f=false Mercer Dictionary of the Bible (Mercer University Press, 1991)] p. 544</ref>

[[Sirák fia könyve|Sirák fia könyvének]] szerzője ''Ben Sira'' lehet. Valószínűleg egy írnok volt, aki Jeruzsálem fiatalságának nyújtott útmutatásokat. Unokájának előszója segít meghatározni a könyv keletkezésének idejét, ami kb. a Kr. e. 2. század első negyede, Kr. e. 196-ra, és [[IV. Antiokhosz]] zsidó elnyomásának ideje közé tehető, aki Kr. e. 175 és 164 között uralkodott.<ref name="Oxford Bible Commentary ed">[https://books.google.com/books?id=3surkLVdw3UC&printsec=frontcover&dq=The+Oxford+Bible+commentary&source=bl&ots=5s4E9q2oZh&sig=6NU_qqp_09wL-Pyxg2XqvwteooI&hl=en&ei=GY-UTIr7DYGfcaT13KQF&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=3&ved=0CCsQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false Oxford Bible Commentary (ed.]</ref> [[A bölcsesség könyve]] valószínűtlen, hogy a Kr. e. 2. századnál hamarabb íródott volna, ezért kb. Kr. e. 100 és 50 közé saccolják keletkezésének idejét. A könyv nagy részben [[farizeus]]i tanításokat tartalmaz.<ref name="Oxford Bible Commentary ed"/>

Maga [[Eszter könyve]] kb. Kr. e. 400-ban íródhatott a perzsa birodalom keleti provinciáiban élő zsidók által, végső formáját pedig a Kr. e. 2. században érte el; a héber írásban található zsoltárok fölött keringő kétségek vezettek Eszter kiegészítéseihez; görög fordításában a Kr. e. 2. sz végén vagy a Kr. e. 1. század elején keletkezhetett.<ref name="Oxford Bible Commentary ed"/>

[[Tóbiás könyve]] a Kr. e. 8. században játszódik le, és nevét főszereplőjéről, egy istenfélő, fogságban élő zsidóról kapta. A mai általánosan elfogadott dátum a mű születésének kapcsán a [[I. e. 2. század|Kr. e. 2. század]] eleje.  <ref name="Oxford Bible Commentary ed"/>

Habár a szerző ismeretlen, az evangélium belső tanúságai azt sugallják, hogy az egy zsidó férfi volt, aki egy hellenizált városban élt, valószínűleg a szíriai [[Antiokheia|Antiókhiában]] <ref>[https://books.google.com/books?id=ygcgn8h-jo4C&printsec=frontcover&dq=Blackwell+companion+to+the+New+Testament&source=bl&ots=bCwyYJj2XX&sig=LzOcEQtjewwjGNmddEELEfKiRA8&hl=en&ei=XdK3TN2DF4e8cI7TweIM&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Dennis C. Duling, ''Gospel of Matthew'', in Aune, David E., (ed) "The Blackwell companion to the New Testament" (Blackwell Publishing, 2010)], pp. 302–303.</ref> akinek munkássága i. sz. 70 és 100 közé tehető. <ref>Ehrman 2004, p. 110 and Harris 1985 both specify a range c. 80–85; Gundry 1982, Hagner 1993, and Blomberg 1992 argue for a date before 70.</ref>

Egységes egyetértés van abban, hogy [[Lukács evangéliuma]] és [[Az apostolok cselekedetei]] eredetileg egy két kötetes mű volt, amit egyazon író írt, akit [http://szentiras.hu/KNB/Lk1,3 Luk. 1:3] alapján ''Teofil'' (''Theofilus'') néven ismernek, amely vagy a személy neve vagy tiszteletbeli címe volt.<ref>Horrell, DG, An Introduction to the study of Paul, T&T Clark, 2006, 2nd Ed.,p.7; cf.</ref> Ez az író egy ''„amatőr hellén történész”'' volt, járatos a görög [[Retorika|retorikábanretoriká]]ban.<ref>[https://books.google.com/books?id=XdSto1nkx9AC&printsec=frontcover&dq=The+New+Testament+in+its+literary+environment&source=bl&ots=tdzk-W7edp&sig=plwns52W_quTBMKiXDD9rMUKep0&hl=en&ei=xpKJTayeO4-KvgOVwbHZDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CCIQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false David E. Aune, "The New Testament in its literary environment" (Westminster John Knox Press, 1987)] p.77</ref>

* [https://books.google.com/books?id=Xx9YzJq2B9wC&printsec=frontcover&dq=Israel+in+exile:+the+history+and+literature+of+the+sixth+century&source=bl&ots=kdfoReGhll&sig=qzb9SGdzyu1X8vtsov3M9Z8peXs&hl=en&ei=-MG2TOOPI4PRcaWr3J0J&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CB4Q6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Albertz, Rainer (ed) "Izrael a fogságban: a Kr. e. mind a hat század történelme és irodalma" (Society of Biblical Literature, 2003)]