„Tordos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
A [[Vinča–tordosi kultúra]] egyik névadója. [[Újkőkorszak|újkőkori]] leleteinek feltárását 1875-ben [[Torma Zsófia]] kezdte meg.
 
Kezdetben [[szászvárosszék]]i [[Erdélyi szászok|szász]] település volt. A [[Oszmán Birodalom|törökök]] 1421-ben és 1432-ben is pusztították, majd Ali bég 1479-ben teljesen kiirtotta lakosságát. Ezután magyarokkal népesült be, a 16. században magyar falunak írták. Az ezt követő kétszáz évben azonban a románság került túlnyomó többségbe. [[Benkő József (teológus)|Benkő József]] „nagy román falu”-ként említette. A szász [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] püspökségnek alárendelt [[Kálvinizmus|református]] magyar anyaegyházát nem a földesurak tartották fenn, hanem a román lakosság [[tized]]e, amelyet a [[Szászföld]]ön kialakult szokás szerint a protestáns lelkésznek fizettek.<ref>Kazinczy Ferenc: ''Erdélyi levelek.'' Kolozsvár, 1944, 1. köt., 160. o.</ref> A kicsiny létszámú református egyházközség Erdélyben a leggazdagabbnak számított. A lelkész fizetését 1877-ben a hatvanezer forintos tizedkárpótlási alap kamata képezte, emellett az eklézsia 150 [[Hold (mértékegység)|holdas]] birtokával is gazdálkodhatott.<ref>''Erdélyi Protestáns Közlöny'' 1877, 5. o.</ref> A hívek vallásváltoztatással fenyegetőztek, ha taksás földjeik után az egyház helyett nekik maguknak kellene fizetniük az állami adókat.<ref>Dósa Dénes: Egy kis önvédelem. Válasz Koós Ferencz urnak. ''Egyházi és Iskolai Szemle'' 1879, 185. o.</ref> Bár az egyház folyamatosan iskolát tartott fenn,<ref>Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In ''Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863ra.'' Kolozsvártt, 1863, 29–30. o.</ref> ahol a [[szászváros]]i kollégium felsőbb éves növendékei is oktattak, már a 19. század elején túlsúlyba került körükben a román nyelvhasználat. 1766-ban ötven református férfit és harminc asszonyt írtak össze, [[Kazinczy Ferenc]] 1816-ban hét háznépre tette a gyülekezet létszámát. Péterfy Károly 1846–49-ben óvodát tartott fenn a településen.<ref>[http://korunk.org/letoltlapok/zh_Korunk1977julius.pdf Böjthe Jolán: Kisdedóvásunk múltjából I. ''Korunk'' 1977 július, 578. o.]</ref> Az egyházközség 1885-ben került ki az evangélikus felügyelet alól.
 
1775-ben 161 adózó család lakta. Az [[októberi diploma]] után, 1861-ben a románt nyilvánította hivatali nyelvéül. 1876-ban a megszüntetett Szászvárosszéktől [[Hunyad vármegye|Hunyad vármegyéhez]] csatolták. A két román felekezet papjának megállapodását követően 1898-ban közös [[román ortodox egyház|ortodox]]–[[román görög katolikus egyház|görög katolikus]] iskolája létesült.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tordos