„Filozófia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Fixing links to disambiguation pages, replaced: Francis Bacon (filozófus) → Francis Bacon (filozófus))Francis Bacon (3) AWB |
a Fixing links to disambiguation pages, replaced: Francis Bacon (filozófus))Francis Bacon → Francis Bacon (3) AWB |
||
36. sor:
==== Újkori filozófia ====
[[Fájl:Jean-Jacques Rousseau (painted portrait).jpg|200px|left|thumb|[[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]]]]
A [[reneszánsz]] korát fontos találmányok és a felfedezések jellemzik, ami a filozófiában is jelentős változásokat idéz elő: a hajózási technika fejlődése bővíti a világ leírásáról való elképzeléseket. [[Nikolausz Kopernikusz|Kopernikusz]] megalkotta a heliocentrikus világképet, [[Johannes Gutenberg]] feltalálta a könyvnyomtatást. Fejlődött a kereskedelem és a pénzgazdaság, ami társadalmi fordulatokhoz vezetett. Megdőlt az egyház uralma a filozófia felett, megjelent a [[humanizmus]] eszméje. E kor filozófiájának jelentősebb képviselői: [[Francesco Petrarca|Petrarca]], [[Rotterdami Erasmus]], [[Morus Tamás]], [[Michel de Montaigne]], [[Giovanni Pico della Mirandola]]. E kor eszményképe a „homo universalis”, azaz a minden téren képzett ember. A reneszánsz kor állam- és jogfilozófiájában jeleskedtek: [[Jean Bodin]], [[Hugo Grotius]], [[Niccolò Machiavelli|Machiavelli]]. Természetfilozófusok: [[Giordano Bruno]], [[Francis Bacon (filozófus)
A [[17. század|17.]] és a [[18. század]] a [[felvilágosodás]] századai voltak. E kor klasszikus definícióját [[Immanuel Kant|Kant]] adta meg: ''„A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. A kiskorúság arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.” A [[felvilágosodás]] korának két nagy filozófiai irányzata volt: a [[racionalizmus]] és az [[empirizmus]]. A racionalizmus azt mondta ki, hogy a valóság a gondolkodás tiszta elveiből megismerhető. A világ logikus rendje lehetővé teszi annak megismerését, ezért a matematika módszereivel leírható. Fontosabb képviselők: [[René Descartes|Descartes]], [[Baruch Spinoza|Spinoza]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]]. Az empirizmus szerint a megismerés csak az érzéki tapasztalat útján lehetséges. Főbb képviselők: [[Thomas Hobbes]], [[John Locke|Locke]], [[George Berkeley|Berkeley]] és [[David Hume]]. A felvilágosodás korában a politikafilozófiát a [[liberalizmus]] jellemzi a „Laissez faire, laissez passer” (Engedjétek csinálni, engedjétek haladni). A [[Jogfilozófia|jogfilozófiában]] fontos változás a [[természetjog]] és az [[emberi jogok]] újrafogalmazása. Fontos képviselők: [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]], [[Giambattista Vico|Vico]], [[Voltaire]], [[Montesquieu]].
131. sor:
'''[[Voluntarizmus]]''' – ([[Latin nyelv|lat.]] ''voluntas'' = akarat) [[Ferdinand Tönnies]] által képzett szó és akaratról való tanítást jelent. A voluntarizmus a filozófiának a [[pszichológia]] hatása alatt álló irányzata, amely nem az intellektust, hanem az akaratot tekinti a lét vagy a magánvaló alapelvének. A klasszikus voluntarizmust [[Arthur Schopenhauer|Schopenhauer]] képviselte, de voluntarista gondolkodókat találunk a [[sztoikus filozófia|sztoikusoknál]], [[Hippói Szent Ágoston]]nál és [[John Duns Scotus|Duns Scotusnál]].
'''[[Haszonelvűség|Utilitarizmus]]''' – ([[Latin nyelv|lat.]] ''utilis'' = hasznos) hasznosságra törekvés; az etikában az a tanítás, amely a hasznosságban látja az erkölcsös magatartás alapját és minden tudatos cselekvés célját, és ideális értékeket csak annyiban tart érvényesnek, amennyiben az hasznára vannak az egyénnek vagy egy közösségnek. Az utilitarizmus alapjait [[Francis Bacon (filozófus)
{{-}}
195. sor:
** [[Patrisztika]] ([[Hippói Szent Ágoston]])
** [[Skolasztikus filozófia|Skolasztika]] ([[Anicius Manlius Severinus Boethius|Boethius]], [[Canterburyi Szent Anzelm|Anzelm]], [[Aquinói Szent Tamás]], [[Eckhart mester]])
* [[A reneszánsz filozófiája]] ([[Francis Bacon (filozófus)
'''''Újkori filozófia'''''
| |||