„Bár–Kalán nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →top: Fixing links to disambiguation pages, replaced: Csongrád → Csongrád (2) AWB |
||
4. sor:
A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt,<ref name="Korai magyar"/> ami alátámasztja [[Anonymus]] közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
A [[Gesta Hungarorum|Magyar Krónika]] szerint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] ''Beled'' ''(Beliud)'' tanácsára vette feleségül. Beled apósa, '''Kalán''' ''(Kolán'', ''Kulan)'' földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, ''Kaján'' ''(Kean)'' ellen. Belednek a [[Tisza]] mellett voltak birtokai, övé volt [[Csongrád (település)|Csongrád]] vára. [[Hunyad vármegye]] területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még [[Ond vezér]] területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a [[Körösök|fehér-Körös]] mentén végezhették.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963-281-221-2}}</ref>
Birtokai közé tartozott még a mai [[Temes megye]] területén fekvő [[Temesújlak]], [[Temesillésd]] és [[1471]]-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig [[Máslak]] is.
A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai [[Csongrád vármegye]] területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a [[tatárjárás]] után telepedett le Bár fia István fia Izsép ([[1263]]–[[1265]]) fia II. Izsép ([[1265]]–[[1288]]), a [[Szeri Pósa család]] őse. Ennek fia. II. Pósa ([[1306]]–[[1352]]) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs ([[1342]]–[[1368]]) királyi testőr és István ([[1342]]–[[1382]]) [[Krassó vármegye]] főispánja volt. A család a [[14. század]] elején megszerezte a mai [[Angyalkút]] mellett fekvő [[Kér]]t és [[Ároki]]t. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma [[Szépfalu (Románia)|Szépfalu]]), mely egy uradalom központja volt.
[[Csongrád vármegye]] – téli szállásuk – területén, két monostort is építettek ([[Ópusztaszer]], [[Ellősmonostora]] [[Csongrád (település)|Csongrád]]tól északnyugatra).
A 15–16. században Csongrád és [[Tiszaalpár|Alpár]] között feküdt Bokur (Buchur) falu is az okleveles adatok szerint a Bor–Kalán nemzetségbeli Szeri Pósa fia, Nána birtoka volt. A falut 1266-ban Alpár és Csongrád közötti Égenfa és Turba között (iuxta Ticiam terram Buchur), 1276-ban Alap és Turba között sorolták föl.
A nemzetség további birtokai [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyében feküdtek.<ref name="Korai magyar"/>
| |||