„Dubrovnik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A középkorban: Pisa → Pisa (város) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB, replaced: Pisa → Pisa AWB |
|||
169. sor:
Magának a Dubrovnik névnek az első említése [[1189]]-ből, a boszniai Kulin bán egyik okiratában szerepel.<ref name="dubtör">{{cite web |url=http://www.stkpula.hr/dragotadic/dubrovnik/du_pr.php |title=Dubrovnik története |date= |accessdate=2012-04-04 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.stkpula.hr |format= |language=angol}}</ref> Ebben a bán [[kereskedelmi privilégium]]ot adományozott Dubrovniknak. Ezen kívül Dubrovnik neve megjelenik Pfaffen Dulkjanin [[12. század]]i krónikájában is. Ebben írója azt a tényt közli, hogy a Laus-szigeti római lakosság a horvát nemzeti többség keretei közti izoláltsága még mindig megvan, és megemlíti, hogy a településegyesítési folyamatot fel kellene gyorsítani név-összevonással, hogy a rómaiak a bizánci „Themetes Dalmatien” más területeihez hasonlóan asszimilálódjanak. A [[14. század]]ban a horvátosítási folyamat már befejeződött. Ennek lett az eredménye az, hogy a városban rövidesen virágzó horvát nyelvű irodalmi tevékenység jött létre.
[[1032]]-ben az arabok elleni háborúban a dubrovniki hajók a bizánci flottához csatlakoztak. [[1153]]-ban [[Abu Abdalláh al-Idríszi|Al-Idríszi]] arab szerző azt írja, hogy a korabeli [[Horvátország]] területének legjelentősebb városa Raguza (ekkoriban inkább a Raguza/Ragusinum elnevezést használták), Dubrovniknak sok hajója van, amelyek távoli tengeri utazásokat hajtanak végre. Dubrovnik és [[Pisa (város)|Pisa]] [[1169]]-ben a Bizánc és Pisa közötti mediterrán térségben való tengeri kereskedelemről kötöttek szerződést,<ref name="dubtör"/> a [[12. század]] végéig pedig már számos adriai várossal volt kereskedelmi szerződése, köztük [[Molfetta]], [[Ravenna]], [[Fano]], [[Ancona]], [[Monopoli]], [[Bari]], [[Termoli]], [[Rovinj]] és [[Kotor (Montenegró)|Kotor]] városaival. Különösen fontosak voltak azok a közbenjárási (együttműködési) szerződések, amelyeket Dubrovnik szárazföldi szomszédjaival kötött, így [[Bosznia-Hercegovina|Boszniával]] és [[Szerbia|Szerbiával]]. Nemsokára Dubrovnik lett a balkáni kereskedők legfontosabb árucsere-helyszíne. Dubrovnik sok vonatkozásban egyre inkább Velence vetélytársává kezdett válni, ezért a Serenissima (Velencei Köztársaság hivatalnoki rendszere) mindent megtett annak érdekében, hogy konkurensét elnyomja.
=== A köztársaság megalakulásáig ===
| |||