49 937
szerkesztés
a (bellink) |
a |
||
A '''népiesség''' vagy '''népies-nemzeti irány''' a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, [[népköltészet]]i alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos [[irodalom|szépirodalmi]] alkalmazása.
A [[polgári átalakulás]] Magyarországon is, akárcsak Közép- és Kelet [[Európa]] legtöbb államában, olyan intézmények és törvények, olyan [[alkotmány]] és [[államrendszer]] kialakítását jelentette, melynek nem voltak elégséges hazai, történelmi előzményei és hagyományai. Ez a polgárosodás tehát azt jelentette, hogy más fejlett kapitalista országok politika és művelődési vívmányait vettük át, ily módon nehézséget jelentett a nemzeti jelleg megőrzése. A valódi nemzeti jelleget pedig a legépebb állapotában a népnél lehet megtalálni. Mint nép a korban
Amint az előbb láttuk, a polgárosodás nemzeti lehetőségei közül a politika és gazdaság terén kellett egy célt elérni, úgy a művészetekben és az irodalomban, a kultúrában is ki kellett fejleszteni egy új irányt. De amint a politika átalakulása is csak a nép segítségével lehetséges úgy a kultúra átalakítása sem működhet másként, az irodalom is csak a népköltészet forrásainak felhasználásával születhet meg, az ehhez kellő legmegfelelőbb eszköz pedig a népiesség kultúrába való helyezése volt a legfontosabb. Az irodalmi polgárosodás nemzeti jellegének megőrzése érdekében az irodalom a népköltészethez fordul, abból kívánja kiolvasni a nemzeti jelleget.
|
szerkesztés