„Wesselényi-összeesküvés” változatai közötti eltérés

kieg.
(→‎A kezdetek: linkek)
(kieg.)
[[Kép:Nádasdy Ferenc (?1625-1671).jpg|bélyegkép|balra|260px|[[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] országbíró]]
[[Kép:Zrínyi Péter Meyssens.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Zrínyi Péter]] horvát bán]]
Ezeket az ötleteket 1666–[[1667]]-ben már reális talajon álló tervezetek követték, amelyek anyagi támogatás fejében seregállítást ígértek a Napkirálynak, aki azonban tartózkodott a konkrét állásfoglalástól. Közben Magyarországon egyre bővült a konspirátorok köre. A nádor [[Murány vára|murány]]i udvarában rendszeresen megfordultak [[I. Apafi Mihály]] [[Erdélyi Fejedelemség|erdélyi fejedelem]] követei – többek között [[Teleki Mihály]] kancellár<ref>[http://mek.niif.hu/00000/00060/html/107/pc010788.html Pallas Nagy Lexikona - Wesselényi-féle összeesküvés]</ref>, Zrínyiékhez pedig csatlakozott [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] [[országbíró]], [[Frangepán Ferenc Kristóf]] és [[I. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenc]]. Ez utóbbi 1666 márciusában vette feleségül [[Zrínyi Ilona|Zrínyi Ilonát]], Zrínyi Péter legidősebb leányát, így rokoni kötelékekkel is a szervezkedők mellett kötelezte el magát.
 
Értekezleteket tartottak a [[Stubnyafürdő]]n, utóbb [[Sárospatak]]on és [[Munkács]]on. A főnemesek köreiben és külföldön az összeesküvők költségén Habsburg-ellenes, felkelésre buzdító röpiratok jelentek meg ''(Oktatás elmélkedésre,'' Nádasdy ''Oráció''ja) jelentek meg. [[1668]]-ra érett meg a konkrét felkelési terv, azonban ebben az évben azonban véget ért a franciák[[devolúciós kiegyeztekháború|spanyol–francia „devolúciós” háború]], Franciaország kiegyezett Lipóttal [[Dél-Németalföld]] ügyében, így XIV. Lajos végleg kihátrált a magyar főnemesi ellenállók mögül. A lengyelországi terveket sem sikerült valóra váltani.
 
1667. [[március 23.|március 23-án]] Wesselényi is elhunyt. A helyére pályázó Nádasdy hírtFerenc adott aaz [[Udvari Haditanács]]ban hírt adott egy bizonyos felső-magyarországi szervezkedésről. Még ebben az évben hír érkezett Nicasius Panajottitól, a [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]] főtolmácsától, miszerint az erdélyiek hasonló ügyben puhatolóztak a [[török porta|Magas Portánál]]. Ezután az összeesküvést gyakorlatilag maguk a konspirátorok göngyölítették fel. 1668-ban az egyik köznemesi vezető, Bory Mihály vallott be mindent Wesselényi özvegye, [[Széchy Mária]] megbízásából Johann Rottal titkos tanácsosnak. Ez utóbbi felkereste Zrínyi Pétert is, akinek kegyelmet ígért beismerés esetén. A Nádasdyval szemben ellenséges bán [[1669]]. [[június 21.|június 21]]-én mindent bevallott Rottalnak és [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]]nak tábornagynak. Erre Nádasdy is kénytelen volt lépni: Lipót lába elé borulva ő is vallomást tett, és minden iratot kiszolgáltatott az udvarnak. Ezzel Bécs mindent megtudott a szervezkedésről, amit csak tudni lehetett a szervezkedésről.
 
== Az udvar kezében ==
[[Fájl:Madarász, Viktor - Péter Zrínyi and Kristóf Frangepán in Prison at Wiener Neustadt - Google Art Project.jpg|bélyegkép|300px|balra|[[Madarász Viktor]]: [[Zrínyi Péter|Zrínyi]] és [[Frangepán Ferenc Kristóf|Frangepán]] a [[bécsújhely]]i börtönben]]
Bécs ezután már az érintettek minden lépését szemmel tartotta, és felkészült minden eshetőségre. A konspirátorok ugyanis Lipót kegyességén felbuzdulva [[1670]]-ben folytatták addigi tevékenységüket. A kormányzatot sem Zrínyi a [[török porta|porta]] által végül elutasított török szövetségi terve, sem a [[horvátország]]i felkelés nem érte váratlanul. Ez utóbbit a szervezkedést felújító arisztokraták összekötötték volna egy felső-magyarországi lázadással, azonban Zrínyi [[március 20.|március 20-án]] írt hadba hívó levele csak [[április 9.|április 9-én]] jutott veje, [[I. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] kezébe. Ő már hiába hívott össze [[Sárospatak]]on gyűlést, fogatta el [[Ernst Rüdiger von Starhemberg|Rüdiger von Starhemberg]] grófot, [[Tokaj]] császári várkapitányát, és robbantott ki felkelést: a horvátországi zendülést a hatalmas túlerőben levő császáriak hamarosan elfojtották. [[április 13.|Április 13-án]] Zrínyi és Frangepán elhagyta [[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyát]], és a király ismételt kegyében bízva Bécsbe utaztak.
 
[[Wenzel Eusebius Lobkowitz|Lobkowitz]] kancellár először vendégként fogadta a két főnemest, és Zrínyivel levelet íratott Rákóczinak, hogy fejezze be a lázadást. A felvidéki nemesek csak [[április 27.|április 27-én]] értesültek Frangepánék sorsáról, és [[május 1.|május 1-jén]] elhatározták a harc beszüntetését. Rákóczi [[Munkácsi vár|Munkács várába]] húzódott vissza. Bécs ura lett a helyzetnek, noha megfelelő haderőt alig egy hónap múlva tudott csak kiállítani a kedélyek lecsillapítására.
[[Fájl:Zrínyi és Frangepán lefejezése.jpg|bélyegkép|280px|Korabeli ábrázolás a kivégzésről]]
[[Fájl:Petru Zrinskom i Krsti Frankopanu odrubljene su glave u Beckom Novom Mjestu 30.4.1671. god.jpg|bélyegkép|280px|Korabeli ábrázolás a kivégzésről]]
Miután a harc elcsendesedett, a jóindulatkormányzat látszatátóllevetette isa megszabadultlátszólagos ajóindulat kormányzatálcáját. Az összeesküvőket őrizetbe vették, elzárták egymástól és a külvilágtól.
 
A megtorláshoz Lipót emberei mind az Oszmán Birodalom, mind Franciaország, mind az Erdélyi Fejedelemség garanciáit megszerezték. Mivel Rákóczi elérhetetlen volt, róla édesanyja, [[Báthory Zsófia]] külön megegyezhetett az udvarral: Fiát hatalmas pénzösszeg fejében, a [[katolicizmus]] támogatásával szerzett érdemeire való tekintettel felmentették fiát ([[1670]]. [[június 20.]]).
 
[[június 26.|Június 26-án]] már meg is kezdődött a fő résztvevők kihallgatása. Zrínyihez és Frangepánhoz hamarosan a lőcsei nyomozati anyag alapján [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] letartóztatott Nádasdy is csatlakozott a fővádlottak padján. Sorsuk már az [[augusztus 25.|augusztus 25]]–[[augusztus 29.|29.]] között tartott tanácskozáson eldőlt, amelyenitt Montecuccoli, Lobkowitz, Johann Adolf von Schwarzenberg és a jogász Paul Hocher fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett.<ref>"A''„A magyar törvények alkalmazásától, melyek magyar hatóságot szabtak meg, eltekintettek, s a három vádlottat, Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt császári, csupa németekből álló törvényszék elé állították." Szekfű Gyula: A magyar történet. A bécsi abszolutizmus útján. (internetes változat, http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0005/0003/0001-1d6.html )</ref>
 
Az áprilisi perek folyamán Zrínyi végig tagadott, hasonlóan Frangepánhoz. Nádasdy volt az egyetlen, aki képes volt logikusan érvelve védekezni, azonban ez sem menthette meg őt: [[1671]]. [[április 30.|április 30-án]] kivégezték őket: Zrínyit és Frangepánt [[Bécsújhely]]en, kivégeztékNádasdyt őket,Bécsben. Vagyonukat a császári vagyonukatkincstár pedigjavára konfiskálták.
 
== Megtorlás ==
[[Kép:Arolsen Klebeband 02 259.jpg|balra|bélyegkép|[[Johann von Rottal]] gróf, királyi biztos]]
[[Kép:Sporck, Johann.jpeg|jobbra|bélyegkép|[[Johann von Sporck]] tábornok]]
Magyarországon [[Johann von Sporck]] tábornok vezetésével megkezdődött a lefogottak birtokainak megszállása és a többi résztvevő felkutatása, majd [[Johann von Rottal]]lal az élén állandó bizottságot állítottak fel [[Lőcse|Lőcsén]] a lázadás résztvevőinek kinyomozására, amely 1670 augusztusában kezdte meg a munkát. Miután erős besúgóhálózatot épített ki Magyarországon, novemberben már be is fejezte a nyomozást.
 
A bizottság egyetlen baklövése csak az volt, hogy az ifjú [[Thököly Imre]] kicsúszott a markából – igaz, az [[Árva vára|Árva várát]] és [[Árvaváralja|Árvaváralját]] haláláig védelmező Thököly István vagyonát sikerült megtalálnia, és Rákócziból ismét sikerült kétszázezer forintot kipréselnie.
 
[[1671]]. [[január 3.|január 3-án]] [[Pozsony]]ban is felállt egy másik ''iudicium delegatum'' Rottal gróf elnökletével. Ennek igyekeztek megőrizni [[alkotmány]]osságátos jogállását már igyekeztek megőrizni, ezért magyar közjogi méltóságok is helyet foglaltak benne. Zrínyiékkel egy napon végezték ki Bónis Ferencet, a felkelés egyik résztvevőjét [[Pozsony]]ban.
 
Összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el a folytatódó perek során, és a nádor [[1673]]-as halálát követően Magyarországot Habsburg kormányzósággá tették, vezetésére a [[Német Lovagrend]] nagymesteréneknagymesterét, [[Johann Caspar von Ampringen|Ampringen János GáspárnakGáspárt]] anevezték vezetésévelki.
 
Ampringen kormányzói tevékenysége és kegyetlenkedései nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a [[Thököly Imre]] vezette [[Kurucok|kuruc]] felkelés kirobbanjon. [[I. Lipót magyar király]] csak [[1681]]-ben állította vissza az eltörölt nádori hivatalt, és a magyar [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pált]] nevezte ki nádorrá.
 
==Jegyzetek==