„BCamot 330” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
Az EVA-Maybach négytengelyes dízelmotorkocsiját is a seddini kiállításon mutatták be. A típus az üzemben bevált, [[1927]]-ben [[Németország]]ban 16 db, 13300 mm forgócsaptávolságú változat állt forgalomba. A MÁV az utóbbiból vásárolt. A motorkocsi siklócsapágyas, szabványos vonó- és ütközőkészülékes, 3500 mm tengelytávolságú hajtott, illetve futó forgóváza volt. Mivel a hajtott forgóvázra 22,92 t tömeg jutott, a 11,46 t tengelyterhelés a kocsi használhatóságát korlátozta a MÁV [[mellékvonal]]akra megengedett 9-10 t legnagyobb tengelyterhelés miatt. A járműben két vezetőfülke, poggyásztér, WC, valamint előtérből nyíló, a motor hűtővizével fűthető 2. és 3. osztályú utastermek voltak.
A motorkocsi 10017 gyári számú Maybach T IG 4a típusú, hathengeres, négyütemű, cirkulációs vízhűtésű 1200 kg tömegű [[dízelmotor]]ját és a hozzá csatlakozó K2a típusú kompresszort a hajtott forgóvázban helyezték el. A motor hengerfejeit és hengereit egy blokkba öntötték. A motor működéséhez szükséges levegőt a forgattyúházon át szívta. A Zahnradfabrik Friedrichshafen (ZF) cég által gyártott, 10,5, 19, 39,5 és 61 km/h legnagyobb sebességet biztosító négyfokozatú sebességváltóban a fogaskerekek olajnyomással működő súrlódólemezes tengelykapcsolókkal kapcsolódtak. A sebességváltó a vele egybeépített kúpkerekes irányváltó, majd vaktengely és [[csatlórúd]] közvetítésével hajtotta a forgóváz mindkét tengelyét.
A BCamot 330 pályaszámú jármű műtanrendőri vizsgája [[1926]]. [[július 19.|július 19]]-én, [[Budapest]] [[Keleti pályaudvar]] és [[Hatvan]] között volt.
| |||