„Középkori ír királyságok” változatai közötti eltérés

már rég át lett írva
(már rég át lett írva)
{{átdolgozni}}
'''A kelta Írország''' az [[Ír-sziget]]en a normann hódítások előtt, az [[Ír Királyság]] létrejöttéig létezett. Az ország élén választott király uralkodott, akit nagykirálynak neveztek. Ő a kisebb királyságok uralkodói közül került ki.
 
 
Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen regnáló király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlíttanak egy modern vállalat vezetői rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és működési alakjuukat. Ahogy a hlyzet megkívánta, egyszer egysemélyes, másszor kollektiva általi vezetést választottak, az adott körülényektől függően. Min a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s később hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd később hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek.
 
== Vallásuk ==
 
A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasítják a pápa pápa fennhatóságát. Nagyon erősen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. Ahogy ezt Nicholls leírja, a vallási tanításoknak csekkly hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez később odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (később az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.
 
== A normann invázió és a kelta visszafoglalás ==
 
[[IV. Adorján pápa]], az egyetlen [[angolok|angol]] származású [[pápa (egyházfő|pápa]] 1155-ben első rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel [[II. Henrik angol király|II Henriknek]] engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a későbbi angol királyokra kiterjedően is angol hűbérbírtokká nyílvánítja a területet.