„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

Kőeszközeik főleg a mindennapi életüket segítették: a préda húsának, bőrének feldarabolását, más eszközök készítését és a tűz meggyújtását. Ennek megfelelően kézi (nyél nélküli) baltákat, kaparókat, szakócákat és késeket készítettek illetve használtak.<ref name=autogenerated5>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/tools.html Tools and Weapons]</ref>

 

 

Ez utóbbi állításnak azonban ellentmondanak a jóval kifinomultabb [[châtelperroni ipar]] termékei, amelyek 32-30&nbsp;000 évvel ezelőttről származnak. Az [[antropológia|antropológusok]] megosztottak a châtelperroni iparral kapcsolatban, mivel az eszközöknek számos moustier-i vonása van, ezért egyértelműen a neandervölgyieknek tulajdonítják őket, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az újítások kizárólag saját fejlődésük eredményeképpen jelentek meg. Sok kutató azt gondolja, hogy a több tízezer év stagnálás után hirtelen megjelenő újítások összefüggésbe hozhatók a modern (cro-magnoni) ember megjelenésével ([[aurignaci kultúra]]). Vagyis a châtelperroni ipar eszközeinél tapasztalt újításokat a modern ember sokkal változatosabb és specializáltabb eszközei ösztönözhették.<ref name=autogenerated5 /> Jean-Jacques Hublin francia antropológus szerint a neandervölgyiek nem utánozták a cro-magnoni „iparosokat”, hanem csak a „termékeikkel” kereskedtek.<ref name=autogenerated4>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/fate.html The Fate of Neandertals]</ref>

50 ezeréves emberi ürüléket találtak [[El Salt]]ban, [[Spanyolország]]ban. A megkövesedett lelet arról tanúskodik, hogy a neandervölgyi ember változatos, növényekben gazdag étrenddel bírt. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak.

 

 

"Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen zöldségeket ettek. Néhány kutató szerint gumókhoz, bogyókhoz és diófélékhez jutottak hozzá" - fogalmazott Sistiaga. Más szakemberek szkeptikusak azt illetően, hogy a fosszilizált ürülék valóban a neandervölgyi emberé, szerintük a tanulmány szerzői túl gyorsan kizárták annak a lehetőségét, hogy a lelet medvéé, vaddisznóé vagy más húsevőé lenne. Hervé Bocherens, a Tübingeni Egyetem kutatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ürüléket a tűzhöz túl közel találták meg, így szerinte azt valószínűleg egy medve "hagyhatta hátra".<ref>http://mult-kor.hu/20140627_megtalaltak_a_legkorabbi_emberi_uruleket</ref>

Az asszimiláció elméletét látszik erősíteni a régészet által ismert ''paleoeuropid'' embercsoport léte. Ez a rassz hosszú fejű és erős szemöldökcsontú modern ember volt, elterjedésére nézve [[Kelet-Európa]], [[Közép-Európa]] és [[Észak-Európa]] lakója. Maradványaik még 5000 évvel ezelőtti sírokban is gyakoriak, végül a rövidfejű, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] térségéből érkező, valószínűleg a [[Közel-Kelet]]ről származó típusok szorították ki, illetve olvasztották be. A ''paleoeuropid'' típusra utaló anatómiai jegyek még ma is előfordulnak. Ezek a típusjegyek legegyszerűbben a neandervölgyiek európai asszimilálódásával magyarázhatók.

 

 

== Kapcsolódó szócikkek ==