„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (clean up, replaced: ezer éves → ezeréves (4) AWB)
Kőeszközeik főleg a mindennapi életüket segítették: a préda húsának, bőrének feldarabolását, más eszközök készítését és a tűz meggyújtását. Ennek megfelelően kézi (nyél nélküli) baltákat, kaparókat, szakócákat és késeket készítettek illetve használtak.<ref name=autogenerated5>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/tools.html Tools and Weapons]</ref>
 
Az általuk készített pattintott kőeszközöket (első franciaországi lelőhelyük alapján) [[moustier-i ipar]]nak vagy kultúrának nevezzük. Ezeken a kőeszközökön – annak ellenére, hogy elődeihez képest ([[acheule-i ipar]]) jobban megmunkáltak – azonban semmi változás nem tapasztalható a [[faj]] közel kétszázezeréveskétszázezer éves története során: vagyis a neandervölgyi emberekből hiányozhatott a mai emberre jellemző újítókészség.
 
Ez utóbbi állításnak azonban ellentmondanak a jóval kifinomultabb [[châtelperroni ipar]] termékei, amelyek 32-30&nbsp;000 évvel ezelőttről származnak. Az [[antropológia|antropológusok]] megosztottak a châtelperroni iparral kapcsolatban, mivel az eszközöknek számos moustier-i vonása van, ezért egyértelműen a neandervölgyieknek tulajdonítják őket, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az újítások kizárólag saját fejlődésük eredményeképpen jelentek meg. Sok kutató azt gondolja, hogy a több tízezer év stagnálás után hirtelen megjelenő újítások összefüggésbe hozhatók a modern (cro-magnoni) ember megjelenésével ([[aurignaci kultúra]]). Vagyis a châtelperroni ipar eszközeinél tapasztalt újításokat a modern ember sokkal változatosabb és specializáltabb eszközei ösztönözhették.<ref name=autogenerated5 /> Jean-Jacques Hublin francia antropológus szerint a neandervölgyiek nem utánozták a cro-magnoni „iparosokat”, hanem csak a „termékeikkel” kereskedtek.<ref name=autogenerated4>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/fate.html The Fate of Neandertals]</ref>
50 ezeréves emberi ürüléket találtak [[El Salt]]ban, [[Spanyolország]]ban. A megkövesedett lelet arról tanúskodik, hogy a neandervölgyi ember változatos, növényekben gazdag étrenddel bírt. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak.
 
A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a La Laguna-i Egyetem régészei olyan biológiai jelzőanyagokat, markereket kerestek a leletekben, amelyekből az elfogyasztott táplálék eredetére lehet következtetni. Mindegyik minta megerősítette azt a régóta köztudott tényt, hogy a neandervölgyi húsevő volt. Erre utal a koprosztanol - a koleszterin lebontása során keletkező lipid - jelenléte. Ám a kutatók két mintában a fitoszterolok - koleszterinhez hasonló növényi eredetű vegyületek - lebontásából származó kémiai komponenst is találtak. Ainara Sistiaga, a La Laguna-i Egyetem végzős hallgatója szerint a kutatás megállapításai egyáltalán nem meglepőek, mondván, a neandervölgyiek főemlősök, a legtöbb főemlős pedig húsevő.
 
"Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen zöldségeket ettek. Néhány kutató szerint gumókhoz, bogyókhoz és diófélékhez jutottak hozzá" - fogalmazott Sistiaga. Más szakemberek szkeptikusak azt illetően, hogy a fosszilizált ürülék valóban a neandervölgyi emberé, szerintük a tanulmány szerzői túl gyorsan kizárták annak a lehetőségét, hogy a lelet medvéé, vaddisznóé vagy más húsevőé lenne. Hervé Bocherens, a Tübingeni Egyetem kutatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ürüléket a tűzhöz túl közel találták meg, így szerinte azt valószínűleg egy medve "hagyhatta hátra".<ref>http://mult-kor.hu/20140627_megtalaltak_a_legkorabbi_emberi_uruleket</ref>
Az asszimiláció elméletét látszik erősíteni a régészet által ismert ''paleoeuropid'' embercsoport léte. Ez a rassz hosszú fejű és erős szemöldökcsontú modern ember volt, elterjedésére nézve [[Kelet-Európa]], [[Közép-Európa]] és [[Észak-Európa]] lakója. Maradványaik még 5000 évvel ezelőtti sírokban is gyakoriak, végül a rövidfejű, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] térségéből érkező, valószínűleg a [[Közel-Kelet]]ről származó típusok szorították ki, illetve olvasztották be. A ''paleoeuropid'' típusra utaló anatómiai jegyek még ma is előfordulnak. Ezek a típusjegyek legegyszerűbben a neandervölgyiek európai asszimilálódásával magyarázhatók.
 
Ugyanakkor a modern ember közvetlen ősének tartott Broken Hill-i ''H. sapiens'' még mindig sokkal primitívebb típusjeleket mutat, mint a neandervölgyiek egyik késői képvselőjeképviselője, a La Ferrassie-i ember. A portugáliai La Velho mellett [[1998]]-ban talált 25&nbsp;000 éves gyermekkoponya egyes jellemzőiben hibridvonásokat mutat, de nem lehet tudni, hogy ez az [[atavizmus]] betegség, vagy valódi keveredés eredménye-e, és hogy termékeny lett volna-e a gyermek, ha megéri a felnőttkort.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==