„Magnus Johann von Grotenhjelm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
Balti német katonacsaládból származott. A [[Tartui Egyetem]]en tanult. [[1807]]-ben kezdte meg katonai pályafutását a [[livónia]]i milíciánál. [[1808]]-tól a huszároknál szolgált, a [[napóleoni háborúk]]ban harcolt a [[franciák]], az orosz-oszmán háborúkban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] ellen, majd az [[1830]]–[[1831]]-es lengyel felkelés leverésében, és a [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] harcokban is részt vett. Hadi tetteiért arany díszkarddal tüntették ki, „Vitézségért” ''(Für Tapferkeit)'' felirattal, és megkapta a [[Porosz Királyság|porosz]] ''„Pour le Mérite”'' katonai érdemrendet is.<ref name="solon-line.de">http://www.solon-line.de/graeber-erzaehlen-geschichte.html</ref>
[[1849]]-ben a II. tartalék lovashadtest 2. ulánus hadosztályának a parancsnoka lett. 1849 májusában egy lovas és egy gyalogosdandárból álló különítmény élén [[Bukovina (régió)|Bukovina]] védelméért felelt, majd [[június 17.|június 17-én]] betört [[Észak-Erdély]]be. [[június 21.|Június 21]]-[[június 22.|22]]-én két ütközetben szétverte a besztercei honvéd hadosztályt, amely csak 70 kilométeres futás után rendezhette sorait valamelyest. Grotenhjelm altábornagy azonban nem tudja kihasználni e győzelmét, mert teljesen alárendelték [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Alekszandr Lüders gyalogsági tábornok]]nak, akivel viszont nem volt kapcsolata, eredeti parancsa pedig [[Beszterce]] környékére korlátozta működését.
Július végén részt vett a [[Székelyföld]] elfoglalásában, eközben többször is vereséget mért a [[Damaszkin György]] vezette magyar hadosztályra. A [[Kazinczy Lajos|Kazinczy Lajos tábornok]] vezette észak-erdélyi magyar hadsereg őelőtte tette le a fegyvert [[Zsibó]]nál ([[augusztus 24.|augusztus 24]]-[[augusztus 25.|25]].).
| |||