„Zrínyi család” változatai közötti eltérés

 

A nagybirtokos Zrínyiek számára a kialakult történelmi és gazdasági körülmények miatt a [[15. század]] második felétől egyetlen járható út kínálkozott: a [[Habsburg-család|Habsburg]]-hatalomra támaszkodó törökellenes politika. [[1475]]-ben ''Ahmed'' [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] [[Pasa|basa]] egész Zrin váráig nyomult előre. Mivel nem volt képes a várat elfoglalni, elpusztította környékét, majd rabolva és pusztítva végig ment Horvátországon, beütött ''Stíriába'' és ''Karintiába'', ahonnan nagy zsákmánnyal és sok ezer rabságba esett [[Kereszténység|keresztény]] fogollyal visszatérvén, újból megjelent Zrin vára előtt, de itt II. Péter a török sereget megsemmisítette, és a keresztény rabokat kiszabadította. [[1493]]-ban ''Jakub pasa'' Boszniából újra betört Horvátországba, de ''Frangepán Bernardin'' az Una folyó mellett legyőzte a sereget, mire a törökök ''Krajna'' és ''Karintia'' felé vették útjukat, ahonnan visszatérőben [[1493]]-ban [[Udbina|Udbinja]] mellett megverték a horvát sereget; II. Péter és fia '''Zrínyi III. Pál''' (II.E1.) is a csatatéren maradtak. III. Pál fia, '''Mihály''' (II.F/1.) pedig a mohácsi csatában (1526. augusztus 29.) esett el.

'''Zrínyi III. Miklós''' (II.E5.) apja, II. Péter halálakor mindössze 4 éves volt, ezért ''Berojevics Mátét'' nevezték ki gyámjának. [[1501]]-ben az általa vezetett Zrínyi-sereg vitézül harcolt [[Jajca|Jajcánál]] [[Corvin János]] oldalán. [[1509]]-ben III. Miklós feleségül vette ''Karlovics Ilonát''. Miklós és sógora, (a félkegyelmű) ''Karlovics Iván'' – mint családjaik egyetlen férfi tagjai – egyezséget kötöttek, hogy amelyikük előbb meghal fiú utód nélkül, annak egész vagyonát a másik örökli. Zrínyinek ekkor 9, Karlovicsnak 22 vára volt, a falvakat nem is számítva. Ez az egyezség volt alapja a Zrínyiek későbbi óriási gazdagságának, melyet a leszármazottak délnyugat – nyugat felé irányuló [[kereskedelem]]mel, vámszedéssel, s nem utolsósorban jelentős [[Szarvasmarha|marhaexporttal]] növeltek. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után III. Miklós részt vett a horvát rendek [[cetin]]i országgyűlésén, melyen [[1527]]. [[január 1.|január 1-jén]] királyukká választották [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] [[Csehország|cseh]] királyt és [[Ausztria|osztrák]] főherceget. III. Miklós a megszorult [[Vrána|auraniai]] [[perjel]]től 13 000 arany forintért [[Zálogjog|zálogba]] vette ''Kostajnicát, Božjakovinát, [[Pakrác]]ot, Kamenskót, Gradistét, Sloboštinát'' és ''Rasát'', így ezen időtől fogva a Zrínyiek egyéb címeik mellett ezt is viselték «''gubernatores prioratus Auranae''». III. Miklós [[1534]]-ben halt meg Zrin várában.

 

Az ő fia volt '''[[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi IV. Miklós]]''' (III.A1.), a [[szigetvár]]i [[vértanú]] (ezzel a nagycsalád igazi tekintélyének megalapozója), aki számos törökellenes csatában védelmezte az országot és saját birtokait, melyet házasságkötése révén tovább növelt, s akinek hősies halála számos horvát és magyar művészt ihletett meg.

 

 

IV. Györgynek három leánya és két fia volt. Idősebb fia '''Zrínyi VI. Miklós''' (III.C1.) utódok nélkül halt meg [[1625]]-ben. Második fia '''[[Zrínyi V. György]]''' (III.C2.) jelentékenyebb szerepet játszott: kiváló egyéni tulajdonságait ''Rattkay György'' zágrábi kanonok és horvát történetíró tüzetesen ismerteti ''(Memoria regum et banorum regni Croatiae)''. Ő és bátyja Miklós [[1616]]-ban részt vettek a protestantizmus százéves jubileumán. Mindketten protestánsok voltak, amit az is előmozdított, hogy protestáns nőt vettek feleségül, de csak rövid ideig maradtak e [[vallás]] kötelékében, mert [[1619]]-ben a jobbágyság [[vallásszabadság]]a és lázongása ellen erélyesen fellépő [[Pázmány Péter]] mindkettőjüket visszatérítette a [[római katolikus egyház]] kebelébe. Zrínyi György [[1626]]. áprilisban a legjobb egészségben csatlakozott [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] seregéhez, aki a kortársak ''(Rattkay, Pethő)'' tanúsága szerint egy ebéd alkalmával mérgezett [[Retek|retket]] etetett vele, amitől [[1626]]. [[december 18.|december 18-án]] 29 éves korában [[Pozsony]]ban meghalt. Két fia volt: '''[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi VII. Miklós]]''' (III.D1.) magyar, és '''[[Zrínyi Péter|Zrínyi IV. Péter]]''' (III.D2.) horvát költő és hadvezér.

**B4. [1.h.] '''[[Zrínyi IV. György|IV. György]]''', [[tárnokmester]], (*[[1549]]. [[április 13.]], †[[Vép]], [[1603]]. [[május 4.]]); 1.h.: D’Arco Anna grófnő (†[[1570]]); 2.h.: Stubenberg Zsófia grófnő

***C1. [1.h.] '''[[Zrínyi VI. Miklós|VI. Miklós]]''', (†[[1625]]. [[március 24.]]); h.: Nádasdi és Fogarasföldi Nádasdy Anna grófnő (*kb. [[1585]])

*****E1. [2.h.] '''Mária Terézia Borbála''' (*[[1655]], †[[1658]])

*****E2. [2.h.] '''Mária Katalin''' (*[[1656]]) apáca

*****E3. [2.h.] '''Izsák''' (*[[1658]] †[[1659]])

****D2. '''[[Zrínyi Péter|IV. Péter]]''', Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja, (*[[Kisverbóc|Verbovác]] [[1621]]. [[június 6.]], †[[Bécsújhely]], [[1671]]. [[április 30.]] lefejezték); h.: [[1643]]. Frangepán Anna Katalin grófnő (*[[Bosiljevo Čazmansko|Bosiljevo]], [[1625]]., †[[Graz]], [[1673]]. [[november 16.]])

*****E/1. '''[[Zrínyi Ilona|Ilona]]''', ('''IV. Ilona'''), (*[[Ozalj]], [[1643]], †[[Izmit|Nikomédia]], [[1703]]. [[február 18.]]); 1.h.: [[I. Rákóczi Ferenc]], [[erdélyi fejedelem]] (*[[1645]]. [[február 24.]], †[[1676]]. [[július 8.]]); 2.h.: [[1682]], [[Thököly Imre]], erdélyi fejedelem (*[[Késmárk]], [[1657]]. [[szeptember 25.]], †[[Nikomédia]], [[1705]]. [[szeptember 13.]])

***C5. [2.h.] '''Zsuzsanna'''; 1.h.: Lenkovich Albert; 2.h.: gróf Nádasdi és Fogarasföldi Nádasdy Miklós

**B5. [1.h.] '''Dorottya''' (Dorica), (†[[1617]]); h.: [[1566]]. [[január 30.]] Batthány Boldizsár (†[[1590]])

**B7. [1.h.] '''I. Borbála''', (*[[1547]]); h.: [[Bajmóc]], [[1569]]. [[január 17.]] Bethlenfalvi Thurzó Elek (†[[1594]]. [[március 5.]])

**B8. [1.h.] '''V. Margit''', (*[[1555]], †kb. [[1588]]); h.: [[Monyorókerék]], [[1569]]. [[január 9.]] Homonnai Drugeth Miklós (*kb. [[1538]], †[[1580]]. [[augusztus 30.]] után)