„Póla” változatai közötti eltérés

[[788]]-ban a [[frankok]] hódították meg a várost, akik [[Isztriai Őrgrófság]] székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] [[1148]]-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a [[pisaPisai Köztársaság|pisaiak]]iak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.

[[1238]]-ban [[IX. Gergely pápa]] szövetségbe gyűjtötte [[Genovai Köztársaság|Genovát]] és Velencét a császárság ellen ill. később [[PisaPisai (település)Köztársaság|Pisa]] ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek [[1243]]-ban kifosztották. [[1267]]-ben majd [[1397]]-ben le is rombolták Pólát.

Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek ([[1258]]-[[1271]]), majd a 13-14. század fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város irányításáértfölötti fennhatóság megszerzéséért.

A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és [[1797]]-ig a [[Velencei Köztársaság]] része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát [[genovaGenovai Köztársaság|genovai]]i, magyar és Habsburg-hadseregek,<ref>Ivelja-Dalmatin, Ana. Pula. Tourist Monograph. 2005-2009 Turistička naklada d. o. o., Zagreb. ISBN 9532151206.</ref> emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt [[1750-es évek]]re 300 ember maradt.

[[1813]]-ban a város és a félsziget az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] része lett, mint a Tengermelléki[[Osztrák Tengermellék|Tengermellék]] tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.

=== Ausztria-MagyarországAusztria–Magyarország birtokában ===

[[Fájl:Austro-Hungarian Dreadnoughts At Pula.jpg|bélyegkép|jobbra|Osztrák-magyarOsztrák–magyar csatahajók Pólában]]

[[1813]]-ban Póla és Isztria [[Ausztria|Ausztriához]] került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. [[1859]]-től Póla nagy természetes kikötője lett Ausztriaa [[Habsburg Birodalom]] fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.<ref name="WILL"/><ref name="Cresswell117">[[#Cresswell69|Cresswell, Peterjon]]: 2006, Page 117</ref> Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.

Az [[első világháború]] alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész hadiflotta[[Császári és Királyi Haditengerészet|Császári és Királyi Hadiflotta]] fő bázisa.<ref name="WILL">''First World War'' - Willmott, H.P., [[Dorling Kindersley]], 2003, Page 186-187</ref> A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918. október 31-én, amikor a háború már véget ért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt, nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a [[SMS Viribus Unitis|Viribus Unitis]] csatahajót.

Az [[első világháború]] után Póla az [[OlaszországOlasz Királyság]] része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A [[Fasizmus|fasiszta]] kormány a nem -olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.

[[1943]]-ban az olaszok kapituláltak, és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, [[1945]]. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is [[Josip Broz Tito]] hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a [[Morgan-vonal]] alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A város területe így a B zónán belüli [[Enklávé és exklávé|enklávé]] volt. [[Párizsi békeszerződések|Párizsi békeszerződés]] alapján kijelölt zónákat [[1954]]-ben megszüntették és a [[országhatár|határok]] véglegesítése során [[Jugoszlávia]] kapta meg a félszigettel együtt.