„Gyalui Farkas” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Életútja: -óta)
a (→‎Életútja: egyért)
A kolozsvári [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]] tett érettségi vizsga után előbb [[Budapest]]en orvostanhallgató, majd tanulmányait megszakítva a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]]re iratkozott át, ahol 1891-ben [[magyar nyelv|magyar]] és [[francia nyelv]]- és [[irodalom]]ból szerzett doktorátust.
 
Miután már 1882-től a kolozsvári ''Magyar Polgár'' és különböző budapesti lapok külső munkatársa, [[Petelei István (író)|Petelei István]] 1886 áprilisában a ''[[Kolozsvári Közlöny]]höz'' szerződtette, itt tanulta meg az újságírást, s később is barátság fűzte mesteréhez. Rövid ideig a ''Magyarság'' éjjeli, majd ennek megszűnte után az ''Erdélyi Híradó'' segédszerkesztője volt; 1891-ben a kolozsvári Egyetemi Könyvtárhoz kapott kinevezést. 1892 és 1902 között sajtó alá rendezte a könyvtár szakcímjegyzékét.
 
Az [[1890-es évek]] végén hosszabb tanulmányúton meglátogatta [[Németország]], [[Svájc]], [[Franciaország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]] és [[Ausztria]] nevezetesebb közkönyvtárait. Tapasztalatait a ''Külföldi szakkönyvtárakról'' c. könyvében (Kolozsvár, 1900) összegezte: ezeket felhasználták a kolozsvári Egyetemi Könyvtár új épületének tervezési munkálataiban. 1901-től tizennyolc éven át mint egyetemi magántanár a [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártudomány]] tárgyköréből tartott előadásokat a kolozsvári egyetemen, s főként a köz- és népkönyvtárak hálózatának kérdésével foglalkozott. A [[brüsszel]]i ''Institut International de Bibliographie'' tagjává választották, 1911-ben pedig [[Erdélyi Pál]]tól átvette a könyvtár igazgatását, megtartva tisztségét 1926-os nyugdíjaztatásáig.