„Denis Papin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés a megadott forrásból (folyt köv.) |
|||
1. sor:
{{Sablon:építés alatt}}
{{Életrajz infobox
|név=Denis Papin
|kép= denis_Papin.jpg|250px
| születés dátuma = [[1647]]. [[augusztus 22.]] körül
| születés helye = [[Blois]]
| halál dátuma = [[1712]]. {{életkor-holt|1647|1|1|1712|1|1}}
8 ⟶ 9 sor:
}}
'''Denis Papin''' ([[Blois]], [[1647]]. [[augusztus 22.]] körül – [[Anglia]], [[1712]].) [[franciák|francia]] [[fizikus]], [[matematikus]], feltaláló, aki [[1679]]-ben feltalálta a [[kukta]] elődjét és elsőként szerkesztett [[dugattyú]]s [[gőzgép]]et [[1690]]-ben.
== Családja és korai élete ==
Denis Papin apja (szintén Denis Papin néven) 1608. október 21-én született Jacques Papin és Jehanne Dufour legidősebb gyermekeként és 1688-ban halt meg. Idősebb Denis Papin királyi tanácsosként és adóbehajtóként tevékenykedett Blois körzetben és 1640 körül feleségül vette Madeleine Pineaut. A Pineau családban több generációra visszatekintő hagyománya volt az orvosi szakmának.
Kettejüknek tizenhárom gyereke születt, közülük (ifjabb) Denis a negyedik volt és a legidősebb fiúgyermek. Születésének pontos napját nem ismerjük, csupán annyi maradt fent, hogy 1647. augusztus 22-én keresztelték meg. A Papin család [[hugenotta]] volt, és Papin születésekor védte őket az [[1598]]-as [[Nantes-i ediktum]].
Denist hatéves korában nagybátyja, Nicolas gondjaira bízták. Nicolas Papin 1625. január 22-én született Saumurben volt orvos. 1647-ben házasodott meg és három gyereke volt, valamint ő volt Denis keresztapja. Denis innentől fogva a Saumurben működő "hugenotta akadémiába" járt. 1661-ben kezdte meg orvosi tanulmányait az Angers-i egyetemen. A tanulmányaival 1669 június 4-én végzett, és rövid Blois-i kitérő után 1670-ben Párizsba költözött, és elkezdett orvosként praktizálni.
== Huygens segítője ==
Bár eredetileg orvosként kívánt elhelyezkedni, Papin hamar megunta szakmáját. Sokkal jobban vonzotta a [[matematika]] és a [[fizika]]. Hogy áttérhessen erre a területre, segítséget kért [[Marie Charron Colbert]]-től, [[Jean-Baptiste Colbert]] (az állami pénzügyek főfelügyelője) feleségétől. Mivel mind a Papin, mind a Charron család Blois-ból származott, nem voltak teljesen ismeretlenek egymás számára, és Marie Charron Colbert segített Papinnek bejutni a Colbert által szervezett tudósok körébe. Ez a kör 1666 óta működött és a királyi könyvtárban találkozott. Tagja volt többek között [[Christiaan Huygens]] is, aki éppen asszisztenst keresett és Papint elfogadta segédjének. 1671 és 1674 között Huygens légpumpa kísérleteiben vett részt és a flamand tudós lakásában lakott.
Huygens útmutatása alapján 1674-ben megjelentette ''„Nouvelles Expériences du Vuide”'' című könyvét, amiben leírta a kísérleteteket, amikről gyakornoksága alatt tudomást szerzett. Feljegyezte benne Huygens légpumpájának a felépítését is. Papint rendkívül érdekelte ez a pumpa, és annak a tökéletesítésén dolgozott.
1674-ben [[Robert Boyle]] kiadott egy tanulmánygyűjteményt "a levegő rejtett tulajdonságairól". Ez a gyűjtemény 1675-ben jutott el Huygenshez és Papinhez. Ennek hatására Papin még ebben az évben Angliába utazott a légpumpájával, hogy személyesen találkozzon Boyle-lal.
== Angliában ==
Huygens ajánlólevelével a zsebében érkezett Londonba, ahol [[Henry Oldenburg]], a [[Royal Society]] titkára lakást és egy átmeneti állást szerzett neki. Papin kezdetben az angol nyelv tanulására koncentrált a tudományos viták helyett, és nem látogatta a Society gyűléseit. 1675 őszétől megpróbálta felkelteni Boyle érdeklődését, ami 1676 elején sikerült is. Ekkor bemutatott egy kísérletet a Royal Society egyik találkozóján új fejlesztésű légpumpájával. Nem sokkal később Boyl felfogadta Papint segédjének és együtt végeztek el egy sor légzéssel, levegővel, mágnesességgel, valamint vérrel és gyógyszerekkel kapcsolatos kísérletet. Boyle megbetegedése után Papin egyedül folytatta a kísérleteket.
1679-től [[Robert Hooke]] asszisztenseként folytatta munkáját és ebben az évben találta fel a [[kukta]] elődjét, amit bemutatott a Royal Societyben. A találmányt úgy írta le, mint egy eszközt, amit csontok puhítására lehet felhasználni gőz segítségével. Még ebben az évben a Royal Society tagjává választották.
Nem sokkal később, [[1682]]-ben megjelentetett egy tanulmányt, amiben fájdalommentes [[operációk]] lehetőségét tárgyalta, a páciens érzéstelenítésének különböző módjaival. Ekkorra azonban már egyértelműen elismert fizikusként és nem orvosként tekintett rá a világ.
== Olaszországban ==
1681-ben Papint kinevezték a [[velence]]i ''Accademia publicca di scienze'' (Tudományos Akadémia) kísérletekért felelős igazgatójává, és 1684-ig ott is maradt. [[Ambrosio Sarotti]] megpróbálta az Akadémiát az angol Royal Society és a francia Académie Royal mintájára, azonban a pénzügyi források hiánya végül megvalósította ezt a tervet. Mivel a hugenották helyzete Franciaországban ebben az időben egyre romlott (1685-ben XIV. Lajos visszavonta a Nantes-i Ediktumot), nem akart oda visszatérni, hanem ismét Londonba ment.
== Források ==
* http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Papin.html
| |||