„Denis Papin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a wikilinkek |
maradék tartalom a forrásból (Hessen, halála, találmányai) |
||
1. sor:
{{Életrajz infobox
|név=Denis Papin
11 ⟶ 10 sor:
'''Denis Papin''' ([[Blois]], [[1647]]. [[augusztus 22.]] körül – [[Anglia]], [[1712]].) [[franciák|francia]] [[orvos]], [[fizikus]], [[matematikus]], feltaláló, aki [[1679]]-ben feltalálta a [[kuktafazék]] elődjét és elsőként szerkesztett [[dugattyú]]s [[gőzgép]]et [[1690]]-ben.
== Élete ==
=== Családja és korai élete === Denis Papin apja (szintén Denis Papin néven) 1608. október 21-én született Jacques Papin és Jehanne Dufour legidősebb gyermekeként és 1688-ban halt meg. Idősebb Denis Papin királyi tanácsosként és adóbehajtóként tevékenykedett Blois körzetben és 1640 körül feleségül vette Madeleine Pineaut. A Pineau családban több generációra visszatekintő hagyománya volt az orvosi szakmának.
18. sor:
Denist hatéves korában nagybátyja, Nicolas gondjaira bízták. Nicolas Papin 1625. január 22-én született [[Saumur]]ben volt orvos. 1647-ben házasodott meg és három gyereke volt, valamint ő volt Denis [[keresztszülő|keresztapja]]. Denis innentől fogva a Saumurben működő "hugenotta akadémiába" járt. 1661-ben kezdte meg orvosi tanulmányait az Angers-i egyetemen. A tanulmányaival 1669 június 4-én végzett, és rövid Blois-i kitérő után 1670-ben Párizsba költözött, és elkezdett orvosként praktizálni.
=== Huygens segítője ===
Bár eredetileg orvosként kívánt elhelyezkedni, Papin hamar megunta szakmáját. Sokkal jobban vonzotta a [[matematika]] és a [[fizika]]. Hogy áttérhessen erre a területre, segítséget kért [[Marie Charron Colbert]]-től, [[Jean-Baptiste Colbert]] (az állami pénzügyek főfelügyelője) feleségétől. Mivel mind a Papin, mind a Charron család Blois-ból származott, nem voltak teljesen ismeretlenek egymás számára, és Marie Charron Colbert segített Papinnek bejutni a Colbert által szervezett tudósok körébe. Ez a kör 1666 óta működött és a királyi könyvtárban találkozott. Tagja volt többek között [[Christiaan Huygens]] is, aki éppen asszisztenst keresett és Papint elfogadta segédjének. 1671 és 1674 között Huygens légpumpa kísérleteiben vett részt és a flamand tudós lakásában lakott.
25. sor:
1674-ben [[Robert Boyle]] kiadott egy tanulmánygyűjteményt "a levegő rejtett tulajdonságairól". Ez a gyűjtemény 1675-ben jutott el Huygenshez és Papinhez. Ennek hatására Papin még ebben az évben Angliába utazott a légpumpájával, hogy személyesen találkozzon Boyle-lal.
=== Angliában ===
Huygens ajánlólevelével a zsebében érkezett Londonba, ahol [[Henry Oldenburg]], a [[Royal Society]] titkára lakást és egy átmeneti állást szerzett neki. Papin kezdetben az angol nyelv tanulására koncentrált a tudományos viták helyett, és nem látogatta a Society gyűléseit. 1675 őszétől megpróbálta felkelteni Boyle érdeklődését, ami 1676 elején sikerült is. Ekkor bemutatott egy kísérletet a Royal Society egyik találkozóján új fejlesztésű légpumpájával. Nem sokkal később Boyle felfogadta Papint segédjének és együtt végeztek el egy sor [[légzés]]sel, levegővel, [[
1679-től [[Robert Hooke]] asszisztenseként folytatta munkáját és ebben az évben találta fel a [[kuktafazék]] elődjét, amit bemutatott a Royal Societyben. A találmányt úgy írta le, mint egy eszközt, amit csontok puhítására lehet felhasználni gőz segítségével.
Nem sokkal később, [[1682]]-ben megjelentetett egy tanulmányt, amiben fájdalommentes [[műtét]]ek lehetőségét tárgyalta, a páciens [[anesztézia|érzéstelenítésének]] különböző módjaival. Ekkorra azonban már egyértelműen elismert fizikusként és nem orvosként tekintett rá a világ.
=== Olaszországban ===
1681-ben
=== Hessenben ===
Visszatérése után ismét részt vett a Royal Society találkozóin és átmenetileg itt is a kísérletekért felelős kurátori tisztséggel ruházták fel. 1687-ig maradt, amikor meghívták a matematika professzorának a [[marburg]]i egyetemre.
Ott találkozott több hugenotta menekülttel, többek között unokatestvérével, Marie Papinnel és annak férjével, Jacques Maliverne-nel. Maliverne Papinhez hasonlóan a marburgi egyetem professzora volt, azonban Papin érkezése után nem sokkal elhunyt, magára hagyva feleségét és lányukat. Papin feleségül akarta venni Marie-t, amit a helyi lelkész hevesen ellenzett (a közeli rokonságra hivatkozva) és csak 1691-ben, a hesseni tartománygróf különleges engedélyének hatására egyezett bele.
1696-ig maradt az egyetem professzora, amikor közvetlenül a hesseni tartománygróf szolgálatába állt. 1707-ig maradt Hessenben, amikor feleségét és mostohalányát hátrahagyva ismét Londonba költözött. A német földön töltött ideje nem volt különösebben sikeres és kollégáival sem értették meg egymást.
Fennmaradt levelezése [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]cel az 1689 és 1691 közötti időszakról. A két tudós még az 1670-es évekből ismerte egymást, az intenzív levelezést Papin egyik publikációja váltotta ki. A vita tárgya főként a ''vis vita'', mai szóhasználattal [[mozgási energia]] volt, azonban más területeket is érintettek. 1692-ben újabb tíz levelet küldtek egymásnak, amikben mindketten kifejtették érveiket. Papin ezeket a szövegeket tudományos vitára kívánta bocsátani, azonban ezt Leibnitz határozottan ellenezte, így végül azok nem jelentek meg. A levélvita időről időre elhalt majd folytatódott egészen 1700-ig.
1690-ben publikálta először egy gőzgép leírását, aminek a célja víz felemelése volt egy [[Kassel]] és [[Karlshaven]] közötti csatornába. Ezen kívül gőzgépet használt a grófi palotában is, hogy a palotakert szökőkútjaihoz szükséges vizet a tetőn lévő tartályba szállítsa.
=== Utolsó évei ===
Londonban nem talált munkát a Royal Societynél, bár továbbra is újabb és újabb ötleteket vetett papírra. Néhány éven belül teljes szegénységben elhalálozott (valószínűleg 1712 elején, az utolsó ismert levele január 23-i keltezésű). Annyira nem voltak barátai, hogy azt sem tudni, hol temették el, valószínűleg egy jelöletlen sírban nyugszik valahol Angliában.
== Találmányai ==
Papin munkásságának legismertebb részét találmányai képzik. Feltalálta a kuktafazék elődjét, dolgozott a gőzgép kifejlesztésén, valamint feltalált egy [[biztonsági szelep]]et is a gőzgéphez. 1707-ben megépítette az első (emberi erővel hajtott) lapátkerekes hajót is.
Emellett foglalkozott [[tengeralattjáró]]k konstrukciójával, légpuska és gránátvető tervezésével is. Megpróbálta meghonosítani az üveggyártást Hessen-Kasselben és kísérletezett élelmiszer tartósításával különböző vegyszerek illetve [[vákuum]] segítségével.
== Források ==
* {{CitLib|url=http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Papin.html|tit=MacTutor History of Mathematics archive|cap=Denis Papin|red=School of Mathematics and Statistics, University of St Andrews, Scotland|loc=St Andrews|accd=2017-06-17}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Franciaország|-|Matematika|}}
| |||