„Forum Könyvkiadó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Története ==
A Forum Könyvkiadó [[1957]]. február 8-án alakult meg azzal az elsődleges céllal, hogy szépirodalmi és tudományos munkákat, valamint idegen nyelvű kötetek magyar nyelvű fordítását jelentesse meg.<ref>{{Cite web|url=http://www.forumliber.rs/|title=A kiadóról - Forum Könyvkiadó|accessdate=2017-06-18|work=Forum Könyvkiadó|language=hu-HU}}</ref> Kisvártatva a jugoszláviai[[jugoszlávia]]<nowiki/>i magyar irodalom legjelentősebb intézményévé nőtte ki magát. <blockquote>„A Forum Könyvkiadó elmúlt huszonöt esztendeje a jugoszláviai magyar irodalom és művelődés negyed évszázadával forrt össze. Nem lehet irodalmunk és művelődésünk történetéről érdemben szólni anélkül, hogy a Forum Könyvkiadó irodalmi szerepét és jelentőségét ne érintenénk… Irodalomtörténeti értékű és jelentőségű szerepről beszélünk: irodalmunk alakulástörténetére kiható, karakterét alapvetően befolyásoló, az írói pályákat mintegy megszabó volt, s létezését ma is ez jellemzi a munkájával, tevékenységével összekapcsolódott anyagi és szellemi tőke és szervezettség révén…” ([[Bori Imre]] akadémikus, a Forum 25. évfordulója kapcsán elmondott beszédében.<ref>https://www.magyarszo.rs/hu/3299/mellekletek_kilato/160923</ref>)</blockquote>Noha a Forum Könyvkiadó mindig is leginkább szépirodalmi művek gondozását vállalta magára, számos néprajzi, történeti, filozófiai, irodalomelméleti, helytörténeti munka is megjelent általa, s ugyancsak több szótár- és lexikon-sorozat is. Egyszerre volt a vajdasági magyarság hagyományainak továbbörökítője, s a legújabb irodalmi művek és filozófiai gondolatok terjesztője. <blockquote>"A Forum Könyvkiadó az irodalmi, a művelődési és a tudományos életben fejti ki kiadói tevékenységét, elsősorban magyar nyelven. Meghatározó és egyben megkülönböztető vonása, hogy nem szakosított kiadó, hiszen egykoron a jugoszláviai, majd immáron vajdasági magyar irodalom, művelődés és tudomány eredményeit tárja az olvasó elé. Így egyaránt vállalja a hagyományfeltárás és a legkorszerűbb törekvések támogatását, a művek kiadását, de az eredmények és törekvések felmérését is. A Kiadó – mély meggyőződésem szerint – megalakulása óta (és ez nem elkoptatott frázis) itteni, tehát vajdasági kultúránk közvetítője volt és maradt az olvasó felé, ugyanakkor az itteni soknemzetiségű kultúrák között közvetítő híd szerepét is betöltötte." (Bordás Győző, a kiadó egykori igazgató-főszerkesztője a Forum hatvanadik évfordulóján elmondott beszédéből<ref>{{Cite web|url=http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21144/Hatvan-eves-jubileumot-unnepelt-a-Forum-Konyvkiado-Intezet.html|title=Hatvan éves jubileumot ünnepelt a Forum Könyvkiadó Intézet :: Vajdaság Ma|accessdate=2017-06-19|last=Ma|first=Vajdaság|work=Vajdaság MA - Délvidéki hírportál}}</ref>.)</blockquote>
 
=== A korai nemzedék (1957 – 1965) ===
A Forum Könyvkiadó első megjelentetett könyve Brunet Elemér általános iskolásoknak szánt [[Szerbhorvát nyelv|szerbhorvát]] nyelvű tankönyve volt. A kezdeti időszakban olyan jelentős vajdasági magyar írók és költők munkái kerültek ki a nyomdából, mint [[Sinkó Ervin]], [[Szirmai Károly]], Gál László, [[Majtényi Mihály|Majtényi Mihály,]] [[Fehér Ferenc (költő)|Fehér Ferenc]], [[Herceg János]], Pap József, [[Kalapis Zoltán]], Varga Zoltán, [[Koncz István]], [[Gion Nándor]], [[Podolszki József]]. Tisztelegve a két háború közötti irodalomalapító előtt, [[Szenteleky Kornél]] teljes életműve olvashatóvá vált, s ugyancsak nyomdába kerültek B. Szabó György és Bori Imre írásai is. A Forumból indult szinte valamennyi vajdasági magyar író, az ún. huszonnyolcas írógeneráció éppúgy, mint a máig legjelentősebb [[Új Symposion|Symposion]]-nemzedék tucatnyi írója, költője, kritikusa, irodalomtörténésze.
 
=== A kiteljesedés korszaka (1965 – 1991) ===
A Forum legjelentősebb időszakát a 60-as, 70-es és a 80-as évtizedek jelentették. A könyvei ekkor több tízezres példányszámban jelentek meg, s rendre eljutottak a magyarországi és nyugat-európai olvasókhoz is. A kiadónak ekkor több könyvsorozata is futott egy időben, s közös kiadásai jelentek meg az [[Európa Könyvkiadó]]<nowiki/>val, a pécsi [[Jelenkor Kiadó|Jelenkorral]], a [[Kossuth Kiadó|Kossuth Kiadóval]], a [[Gondolat Kiadó|Gondolat Kiadóval]], az [[Akadémiai Kiadó|Akadémiai Kiadóval]]. Az elsőkötetesek Gemma-sorozatán belül jelentek meg 1976-tól Szombathy Bálint, [[Sziveri János]], [[Fenyvesi Ottó]], [[Hódi Sándor]], [[Harkai Vass Éva]], [[Thomka Beáta]], Sebők Zoltán, [[Fekete J. József]], Apró István, [[Beszédes István]], Bozsik Péter, Majoros Sándor, [[Lovas Ildikó]], Verebes Ernő és mások művei.
 
Ugyanakkor a kiadó a hagyományokról sem feledkezett meg. Ennek szellemében indult, s bontakozott ki az irodalmi és kulturális örökséget felmutató Hagyományok sorozata éppúgy, mint a zömmel még régebbi, témáiban egészen a középkorba nyúló Kövek művelődéstörténeti edíció, de sorozatot kaptak a képzőművészek, a monográfiaírók és a nyelvművelők is. A kiadó műfaji sokoldalúságára jellemző, hogy kiadott politikai, történelmi, társadalomtudományi, jogi, nyelvészeti, pszichológiai, pedagógiai, építészeti tárgyú könyveket, olykor-olykor pedig iskoláskor előtti, sőt egyetemi tankönyveket, szótárakat, vallási jellegű könyveket, írói és szakbibliográfiákat is. A Forum különös gondot fordított a gyermek- és ifjúsági irodalomra is.
 
A Kismonográfiák könyvsorozat olyan írói opusokat, pályákat vázolt föl irodalomtudományi igényességgel, mint [[Krúdy Gyula]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Móricz Zsigmond]], [[József Attila]], [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]], a jugoszláv írók közül [[Miroslav Krleža]] és [[Ivo Andrić]], a vajdasági magyar írók közül Szenteleky Kornél, Sinkó Ervin, Fehér Ferenc, vagy a mások által írt Majtényi Mihály, Herceg János, Ács Károly.
 
A Forum Kiskönyvtár főleg művelődéstörténeti, néprajzi, régészeti, egészségügyi, lélektani-szociológiai tanulmányokat közölt olyan ismert szerzőktől, mint [[Matijevics Lajos]], Szekeres László, Hódi Sándor és [[Jung Károly]]. A Képzőművészeti Kismonográfiák sorozatában [[Pechán József]], Farkas Béla, [[Nagyapáti Kukac Péter]], Oláh Sándor, Balázs G. Árpád, Sáfrány Imre, Petrik Pál és Faragó Endre munkássága kapott helyet.
 
A hatvanas évek elején, amikor a magyarországi könyvek nem juthattak el Jugoszláviába, a Forum kétnyelvű [[Ady Endre]]-, [[József Attila]]-, [[Radnóti Miklós]]- és [[Weöres Sándor]]-köteteket adott ki. Ugyanekkor jelent meg több mű [[Illyés Gyula|Illyés Gyulától]], [[Déry Tibor|Déry Tibortól,]] [[Móricz Zsigmond|Móricz Zsigmondtól]], [[Karinthy Frigyes|Karinthy Frigyestől]] és [[Szabó Magda|Szabó Magdától]]. A Forum Könyvkiadó számos jugoszláv író könyvét adta ki magyarul vagy kétnyelvű (szerbhorvát/horvátszerb–magyar kiadásban). [[Csuka Zoltán]] műfordító mintegy száz irodalmi művet ültetett át magyar nyelvre, köztük több kötetben a később [[Irodalmi Nobel-díj|Nobel-díjassá]] lett [[Ivo Andrić]] regényeit és elbeszéléseit, [[Miroslav Krleža]], [[Dobrica Ćosić]], [[Meša Selimović]], [[Borislav Stanković]] műveit, később pedig, immáron Borbély János, Ács Károly, Vujicsics Sztoján és Marietta, valamint [[Brasnyó István]] és [[Csordás Gábor]] fordításában [[Miloš Crnjanski]], [[Tin Ujević]], Edvard Kocbek, Slavko Mihalić, [[Danilo Kiš]], [[Vasko Popa]], [[Aleksandar Tišma]], Stevan Raičković, Milorad Pavić, [[David Albahari]] műveit. Ebbe a sorba tartozott a Bán Imre–Barta János–[[Czine Mihály]] magyar irodalomtörténetének szerb nyelvű kiadása is.
 
Ebben az időszakban jelentek meg a Forum és az Európa Könyvkiadó közös kiadásban világirodalmi alkotások is. Sokszor hatvan-nyolcvan ezres példányban jelentek meg [[Alberto Moravia]], [[Stefan Zweig]], [[Vladimir Nabokov]], [[John Updike]], [[Graham Greene (író)|Graham Green]] és [[Stephen King]] regényei.
 
Ugyancsak a Forumnál kezdték pályafutásukat az Új-Symposion folyóirat körül gyülekező írók, költők, filozófusok és irodalmárok is.
 
=== A háborús időszak (1991 – 2000) ===
 
=== Napjaink Forum Könyvkiadója (2001 – ) ===
 
=== A Forum Könyvkiadó jeles kiadásai ===
 
=== A Forum igazgató-szerkesztői ===
 
== Források ==
 
== Jegyzetek ==
157

szerkesztés