„Forum Könyvkiadó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
== Története ==
A Forum Könyvkiadó [[1957]]. február 8-án alakult meg azzal az elsődleges céllal, hogy szépirodalmi és tudományos munkákat, valamint idegen nyelvű kötetek magyar nyelvű fordítását jelentesse meg.<ref>{{Cite web|url=http://www.forumliber.rs/|title=A kiadóról - Forum Könyvkiadó|accessdate=2017-06-18|work=Forum Könyvkiadó|language=hu-HU}}</ref> Kisvártatva a
=== A korai nemzedék (1957 – 1965) ===
A Forum Könyvkiadó első megjelentetett könyve Brunet Elemér általános iskolásoknak szánt [[Szerbhorvát nyelv|szerbhorvát]] nyelvű tankönyve volt. A kezdeti időszakban olyan jelentős vajdasági magyar írók és költők munkái kerültek ki a nyomdából, mint [[Sinkó Ervin]], [[Szirmai Károly]], Gál László, [[Majtényi Mihály|Majtényi Mihály,]] [[Fehér Ferenc (költő)|Fehér Ferenc]], [[Herceg János]], Pap József, [[Kalapis Zoltán]], Varga Zoltán, [[Koncz István]], [[Gion Nándor]], [[Podolszki József]]. Tisztelegve a két háború közötti irodalomalapító előtt, [[Szenteleky Kornél]] teljes életműve olvashatóvá vált, s ugyancsak nyomdába kerültek B. Szabó György és Bori Imre írásai is. A Forumból indult szinte valamennyi vajdasági magyar író, az ún. huszonnyolcas írógeneráció éppúgy, mint a máig legjelentősebb [[Új Symposion|Symposion]]-nemzedék tucatnyi írója, költője, kritikusa, irodalomtörténésze.
=== A kiteljesedés korszaka (1965 – 1991) ===
A Forum legjelentősebb időszakát a 60-as, 70-es és a 80-as évtizedek jelentették. A könyvei ekkor több tízezres példányszámban jelentek meg, s rendre eljutottak a magyarországi és nyugat-európai olvasókhoz is. A kiadónak ekkor több könyvsorozata is futott egy időben, s közös kiadásai jelentek meg az [[Európa Könyvkiadó]]<nowiki/>val, a pécsi [[Jelenkor Kiadó|Jelenkorral]], a [[Kossuth Kiadó|Kossuth Kiadóval]], a [[Gondolat Kiadó|Gondolat Kiadóval]], az [[Akadémiai Kiadó|Akadémiai Kiadóval]]. Az elsőkötetesek Gemma-sorozatán belül jelentek meg 1976-tól Szombathy Bálint, [[Sziveri János]], [[Fenyvesi Ottó]], [[Hódi Sándor]], [[Harkai Vass Éva]], [[Thomka Beáta]], Sebők Zoltán, [[Fekete J. József]], Apró István, [[Beszédes István]], Bozsik Péter, Majoros Sándor, [[Lovas Ildikó]], Verebes Ernő és mások művei.
Ugyanakkor a kiadó a hagyományokról sem feledkezett meg. Ennek szellemében indult, s bontakozott ki az irodalmi és kulturális örökséget felmutató Hagyományok sorozata éppúgy, mint a zömmel még régebbi, témáiban egészen a középkorba nyúló Kövek művelődéstörténeti edíció, de sorozatot kaptak a képzőművészek, a monográfiaírók és a nyelvművelők is. A kiadó műfaji sokoldalúságára jellemző, hogy kiadott politikai, történelmi, társadalomtudományi, jogi, nyelvészeti, pszichológiai, pedagógiai, építészeti tárgyú könyveket, olykor-olykor pedig iskoláskor előtti, sőt egyetemi tankönyveket, szótárakat, vallási jellegű könyveket, írói és szakbibliográfiákat is. A Forum különös gondot fordított a gyermek- és ifjúsági irodalomra is.
A Kismonográfiák könyvsorozat olyan írói opusokat, pályákat vázolt föl irodalomtudományi igényességgel, mint [[Krúdy Gyula]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Móricz Zsigmond]], [[József Attila]], [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]], a jugoszláv írók közül [[Miroslav Krleža]] és [[Ivo Andrić]], a vajdasági magyar írók közül Szenteleky Kornél, Sinkó Ervin, Fehér Ferenc, vagy a mások által írt Majtényi Mihály, Herceg János, Ács Károly.
A Forum Kiskönyvtár főleg művelődéstörténeti, néprajzi, régészeti, egészségügyi, lélektani-szociológiai tanulmányokat közölt olyan ismert szerzőktől, mint [[Matijevics Lajos]], Szekeres László, Hódi Sándor és [[Jung Károly]]. A Képzőművészeti Kismonográfiák sorozatában [[Pechán József]], Farkas Béla, [[Nagyapáti Kukac Péter]], Oláh Sándor, Balázs G. Árpád, Sáfrány Imre, Petrik Pál és Faragó Endre munkássága kapott helyet.
A hatvanas évek elején, amikor a magyarországi könyvek nem juthattak el Jugoszláviába, a Forum kétnyelvű [[Ady Endre]]-, [[József Attila]]-, [[Radnóti Miklós]]- és [[Weöres Sándor]]-köteteket adott ki. Ugyanekkor jelent meg több mű [[Illyés Gyula|Illyés Gyulától]], [[Déry Tibor|Déry Tibortól,]] [[Móricz Zsigmond|Móricz Zsigmondtól]], [[Karinthy Frigyes|Karinthy Frigyestől]] és [[Szabó Magda|Szabó Magdától]]. A Forum Könyvkiadó számos jugoszláv író könyvét adta ki magyarul vagy kétnyelvű (szerbhorvát/horvátszerb–magyar kiadásban). [[Csuka Zoltán]] műfordító mintegy száz irodalmi művet ültetett át magyar nyelvre, köztük több kötetben a később [[Irodalmi Nobel-díj|Nobel-díjassá]] lett [[Ivo Andrić]] regényeit és elbeszéléseit, [[Miroslav Krleža]], [[Dobrica Ćosić]], [[Meša Selimović]], [[Borislav Stanković]] műveit, később pedig, immáron Borbély János, Ács Károly, Vujicsics Sztoján és Marietta, valamint [[Brasnyó István]] és [[Csordás Gábor]] fordításában [[Miloš Crnjanski]], [[Tin Ujević]], Edvard Kocbek, Slavko Mihalić, [[Danilo Kiš]], [[Vasko Popa]], [[Aleksandar Tišma]], Stevan Raičković, Milorad Pavić, [[David Albahari]] műveit. Ebbe a sorba tartozott a Bán Imre–Barta János–[[Czine Mihály]] magyar irodalomtörténetének szerb nyelvű kiadása is.
Ebben az időszakban jelentek meg a Forum és az Európa Könyvkiadó közös kiadásban világirodalmi alkotások is. Sokszor hatvan-nyolcvan ezres példányban jelentek meg [[Alberto Moravia]], [[Stefan Zweig]], [[Vladimir Nabokov]], [[John Updike]], [[Graham Greene (író)|Graham Green]] és [[Stephen King]] regényei.
Ugyancsak a Forumnál kezdték pályafutásukat az Új-Symposion folyóirat körül gyülekező írók, költők, filozófusok és irodalmárok is.
=== A háborús időszak (1991 – 2000) ===
=== Napjaink Forum Könyvkiadója (2001 – ) ===
=== A Forum Könyvkiadó jeles kiadásai ===
=== A Forum igazgató-szerkesztői ===
== Források ==
== Jegyzetek ==
| |||