„Szegedi Pszichológiai Intézet” változatai közötti eltérés

[[Imre Sándor (pedagógus)|Imre Sándor]] szegedi egyetemi professzor felismerte, hogy a lélektan oktatása is éppoly fontos, akár a pedagógiáé. [[1926]]. [[október 20.|október 20-án]] terjesztette fel kérelmét az egyetem vezetősége felé, egy új, az eddigiektől merőben eltérő, új szemléletű tanszék, a pedagógiai-lélektani tanszék felállításának ügyében, kérelmét [[Bartók György (filozófus)|Bartók György]], a filozófia tanszék professzora is támogatta, hiszen a filozófia tanszékre hárult a lélektan oktatása. Imre Sándor beadványában az új tanszék hatáskörébe tartozóként sorolta fel a következő tudományágakat, részterületeket: általános lélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, különbségek lélektana, [[gyógypedagógia]], pszichotechnika, pedagógiai szomatológia.

 

[[Fájl:Várkonyi Hildebrand Dezső.jpg|thumb|right|90px|[[Várkonyi Hildebrand Dezső]]]]

[[1929]]-ben II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézetet a körülmények szerencsés egybejátszása hozta létre, önmagában Imre Sándor és Málnási Bartók György folyamodványa nem lett volna elég. A Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetemen a bölcsészkari hallgatói létszám igen alacsony volt, már-már megszűnés fenyegette az egyetemet. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter úgy segített, hogy a Paedagogumot és az Erzsébet nőiskola főiskolai tagozatát [[1928]] őszén Szegedre telepítette, így jött létre a polgári iskolai tanárképző főiskola,<ref>A későbbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, majd SZTE Tanárképző Főiskolai Kar elődje</ref> ennek a tanárképzésnek a részeként a hallgatóknak egyik szakjukat az egyetemen kellett elvégezni, így megnövekedett a hallgatói létszám.<!-- Egyben a női szerzetesrendek polgári iskolai tanárképzőit megszüntette, a szerzetesnők képzését a szegedi egyetemen kívánta megoldani.-->