Wikipédia

„Podmaniczky Frigyes” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
a kisebb linkjavítások
23. sor:
Szülei báró Podmaniczky Károly és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Gyermekéveit [[Aszód]]on töltötte; édesapja már 1833-ban meghalt. Középiskoláit 1838-tól 1842-ig a [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|pesti ágostai evangélikus gimnáziumban]] (ma Fasori Evangélikus Gimnázium) végezte, 1842-43-ban a jogot [[Késmárk]]on hallgatta, ahova nevelője Hunfalvy Pál jogtanárnak választatott.
 
1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. [[Ráday Gedeon (főispán)|Ráday Gedeon]] megyei követ mellett írnokként működött.
1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult.
 
1847-ig Pest vármegyei aljegyző, ekkor mint királyi engedélyt nyert mágnás részt vett a [[1847–48-as pozsonyi országgyűlés|pozsonyi országgyűlés]]en. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és korjegyzőjeként dolgozott.
 
A [[1848-491848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] huszárkapitány és osztályparancsnok volt. 1848 szeptemberében mint önkéntes a [[Schwechat]] melletti táborba indult, azután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végig küzdötte a szabadságharcot. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Arad (Románia)|Arad]]on az osztrákok besorozták közlegénynek. Ezután [[Olaszország]]ba [[Milánó]]ba kísérték az ott állomásozó 7. sz. Prohaszka-gyalogezredhez, ahol 1850 februárjáig szolgált; innét [[Innsbruck]]ba, a Lajos főherceg 8. sz. gyalogezredbe osztották be. Végül 1850. június 21-én megszabadult, haza kerülvén falura vonult és az irodalomnak élt. Visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyházának]] ügyeivel foglalkozott.
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1859. december 16-án levelező tagjává választotta.
40. sor:
1885-ben mint intendáns ünnepelte 10 éves jubileumát és ez alkalommal a király császári és királyi valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1886-ban az adriai biztosító társulat magyarországi osztályának intézője lett, 1889-ben pedig a [[Szabadelvű Párt]] elnöke annak megszűnéséig.
 
1861 és 1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke lett. 1874-ig a szarvasi, 1875-ben a nagylaki kerület, 1878-ban Budapest VI. kerülete, 1881-ben [[Csanád vármegye]] nagylaki, 1884-ben és 1887-ben az ókanizsai, 1892. január 28-án, 1896-ban és 1901-ben Budapest IV. kerülete, 1905-ben [[SzászrégSzászrégen]]en választotta meg országgy képviselőnek.
 
1898. február 8-án mint a fővárosi közmunkatanács elnöke kapta az I. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rendet]]. A hajléktalanok menhelye egyletének elnöke; az országos honvédegyletnek is több évig volt elnöke. De legfényesebben igazolja a nemes báró hazafias jellemét azon 20 512 forint alapítványai, melyeket hazai közcélokra adományozott. (Naplótöredékek III. 307. l.). Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.
111. sor:
 
*[[Doby Antal]]: A Podmaniczky család (Bp., 1892)
*[[Berczik Árpád (író)|Berczik Árpád]]: Podmaniczky Frigyes emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI. Bp., 1914)
*[[Krúdy Gyula]]: Podmaniczky, a század legszabályosabb gavallérja (Írói arcképek, I., Bp., 1957).
*{{Bplex|2|326}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Podmaniczky_Frigyes”