„Huszár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
 
=== Mátyás király huszárjai ===
Mátyás zsoldoscsapatainak, a később [[fekete seregneksereg]]nek nevezett haderőnek a huszárok már megbecsült részét képezték. A török szpáhihoz hasonló, nem egészen könnyű fegyverzetük volt. Könnyű „huszársisakkal”, tárcsapajzzsal, esetenként könnyű mellvérttel, fő fegyverként szablyával, gyakran kopjával, majd később karabéllyal harcoltak.{{refhely|azonos=R114}}
 
Mátyás korában még létezett egy régebbi fajta könnyűlovasság is. [[Bonfini]] az 1477-es győri tábor leírásánál azt írta, hogy „a királynak háromféle, cseh, rác és magyar” lovassága van. A megkülönböztetés itt nem nemzetiséget, hanem a lovassági fajtát jelentette: a cseh a nehézlovasságot, a rác a huszárságot, a magyar pedig a korábbi típusú könnyűlovasságot jelentette. Ez a különbségtétel a 15. század végére megszűnt, a huszárság alatt ekkor már egyértelműen a magyar könnyűlovasságot értették.{{refhely|azonos=R114}}
26. sor:
A 15. század második felében összetételük az eredetileg főleg délszláv elemekből vegyessé, majd főleg magyar etnikumúvá vált. Ettől kezdve egészen a 20- századig ők alkották a magyar könnyűlovasságot. Sikereik nyomán a 16. században már „magyar fegyvernemként” vált ismertté és terjedt tovább Európában, a 17-18. századra már a legjobb könnyűlovasságnak számított.{{refhely|azonos=R114}}
 
Mátyás király huszárjai, korabeli német és olasz írók szerint: [[nemesi rend|nemes]] ifjak és urak által vezényelt [[tized]]eket, [[század]]okat és [[ezred]]eket képeztek, és fürge, apró, de rendkívül kitartó és edzett lovakon, másfél ember hosszúságú [[kopja|kopjákkal]], [[szablya|szablyákkal]] és [[fokos]]okkal harcoltak. Öltözetük igen jól [[cserzett bőr]]ökből készült. [[Saru]]kat viseltek, melyekre a [[sarkantyú]]kat szíjakkal csatolták fel; fejüket csúcsban végződő, orrvédő rúddal ellátott [[sisak (fejfedő)|sisak]], vagy pedig vastag [[nemez]]ből vagy báránybőrökből készített [[kucsmák]]kal, felső testüket némelyek [[sodronying]]gel, mások a vállra vetett báránybőrökkel bélelt, cserzett bőrökből készített rövid felső ruhával ([[mente]]) s egy e fölött viselt farkasbőrrel védték. A nyilazó magyar [[lovasember|lovasokat]] nem hívták huszárnak, hanem [[jászok]]nak. Mátyás király huszárcsapatai a jobbágytelkek után kiállított, telek-katonák, tehát nem [[zsold]]bazsoldba fogadott [[kóborló]]kkóborlók, hanem [[földműves]] családok fiai voltak, s jobbára szerb eredetűek.
 
=== A magyar huszár a 16-17. században ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszár