Wikipédia

„Körmöcbánya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Bars vm monográfia részletek + jav.
29. sor:
 
==Fekvése==
[[Selmecbánya|Selmecbányától]] 40 km-re északra, a Bisztrica- és a Körmöc-patakok völgyében fekszik.
 
== Története ==
[[Fájl:111 Matthias Corvinus florint 755820.jpg|250px|bélyegkép|balra|[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] Körmöcbányán vert aranyforintja]]
[[Fájl:Matthias Corvinus florint 755272.jpg|250px|bélyegkép|balra|[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] körmöci madonnás forintja]]
A várost [[szilézia]]i és [[türingia]]i [[németek|német]] telepesek alapították a [[12. század]]ban. 1328-ban „''Cremnychbana''", [[1332]]-ben „''Cremnic''", [[1335]]-ben „''Cremnech''", [[1338]]-ban „''Cremnuch''", [[1343]]-ban „''Crempnuch''", [[1389]]-ben „''Chrempnichya''", [[1394]]-ben „''Chrempnichya''", [[1394]]-ben „''Cremnicia''", [[1476]]-ban „''Krembnicia''", [[1526]]-ban „''Kremnica''" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
 
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] [[1328]]. [[november 17.|november 17-én]] [[szabad királyi város|szabad királyi bányavárosi jogokkal]] látta el és megalapította [[Körmöcbányai pénzverde|pénzverdéjét]]. [[1335]]-től itt verték a híres [[forint|aranyforint]]ot, mely körmöci dukátként is ismert volt. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte. [[1390]]-ben lakói mentesültek a vámoktól. [[1425]]-ben hetivásárok tartására kapott jogot. Aranybányászatának fénykora a [[14. század|14 -]] -[[15. század]]ra esik. A 15. század közepén a város 9 városnegyedből állt, 250 házában 690 családban mintegy 3000 lakos élt. Évente már 14000 körmöci dukátot vertek itt.
 
[[1433]]-ban elfoglalták és kifosztották a [[husziták]]. [[1449]]-ben [[Hunyadi János]] sikertelenül ostromolta, a várost ekkor már magas kőfal és vizesárok védte. [[1462]]-ben békekötéssel szerezte vissza [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király. A támadásokat később is könnyen kivédte, [[1560]]-ban azonban tűzvész pusztította és a város harmada leégett. A [[16. század]]ban elterjedt a reformáció, a visszatérítés a jezsuiták révén [[1653]]-ban indult meg. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] serege előtt először nem nyitott kaput, de [[1605]]-ben mégis behódolt. [[Bethlen Gábor]]t is beengedte falai közé.
 
[[1652]]-ben papírgyárat alapítottak itt. A város [[1696]] és [[1788]] között országos vásártartási jogot élvezett. [[1715]]-ben 474 adózó polgár és 193 zsellércsaládjazsellércsalád volt.lakta; Közülükközülük 390 bányász, a többiek nagyrészt kézművesek voltak. [[1767]]-ben bányáiban összesen 1299 bányász dolgozott. [[1787]]-ben Körmöcbányának 509 háza volt, 1152 családdal és 5147 lakossal. [[1828]]-ban 538 házában 4944 lakos élt. [[1849]]-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg [[Görgey Artúr|Görgey]] a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át [[Besztercebánya]] felé. Védműveit jórészt [[1872]] körül bontották le. A városba vezető vasútvonal [[1869]] és 1872 között épült meg a városba. A század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei.
 
[[Borovszky Samu|Borovszky]] monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint (részletek): „''Mikor Róbert Károly 1342-ben a körmöczi kamarát Lipót várnagynak bérbe adta, ezt a kamarát az illető oklevélben ősréginek nevezi, a mi bizonyságul szolgál arra, hogy Körmöczbánya már a tatárjárás előtt fennállott.'' [...] ''Hogy Körmöczbánya ebben a korban már tekintélyes község volt, nemcsak egykorú épületei mutatják, hanem az akkori oklevelek is. A bányászatot már többé nem a mostani város területén, hanem az északnyugat felé fekvő hegységben folytatták és a XIV. század második felében már oly mélyre hatoltak, hogy az első altárnát kénytelenek voltak megnyitni. A bánya-malmok egy része Alsó-Turcsek határában volt elhelyezve mindaddig, míg Körmöczbánya a Vág medréhez tartozó túróczi patakot a vízválasztón át ide vezette, a melylyel, – tekintve az akkori mérnöki eszközök tökéletlenségét – a XIV. században valódi technikai csodát végzett. [...] A város magva, a belváros, a kékelői Stósz-hegynek délfelé kinyúló alján terül el, ott, a hol a már neugrundival egyesült régi altgrundi völgy a zólyomi völgygyel találkozik. Hajdanta, a tatárjárás után, fapalánkkal volt körülvéve, a XV. század huszas és harminczas éveitől kezdve pedig, eredetileg 12 méter magas, erős körfal vette körül, melynek maradványai részben ma is fennállanak. E védő fal megerősítésére két hatalmas kapu és kilencz bástya szolgált. A XVIII. században még egy harmadik kaput, az ú. n. Thürl-t is felépítették, mely azonban az 1880-iki talajsüppedésnek lett az áldozata. A felső kapu, melyet már 1872-ben – állítólag forgalmi szempontból – lebontottak, 25 méter magas és kétemeletes volt. Falainak vastagsága földszinten 2<small>·</small>1 méter, a második emeleten még mindig 1 méter volt, melléképületei pedig az 1880-ban és az arra következő években a kibővített pénzverőnek adtak helyet. A felső kapu épületeinek csoportjához tartozott és északi bejárata volt az a díszkapu is, a melyet Mária Terézia tiszteletére, vagyis körmöczbányai tartózkodásának emlékére, 1751-ben szilárd anyagból emeltek és a XIX. század hatvanas éveiben leromboltak. E díszkapunak feliratokkal ellátott kődarabjai a felső utczából jövő patak partfalának alapzatául használtattak fel, a domború képekkel ellátott két kőtábla pedig most is ott van befalazva, a hol azelőtt maga a felső kapu állott. A kettős alsó kapunak belső, a hajdani felső kapuval minden tekintetben megegyező tornya, 1428-ban épült és ma is eredeti alakjában áll fenn. Valóban érdekes épület a maga nemében. A külső torony 1539-ben keletkezett, midőn az 1537-ik évi konfederáczió meghiusulása következtében a körmöcziek a vágbeszterczei Podmaniczky, a murányi Bassó rablózsoldosai és a török portyázó csapatok elleni küzdelemre készültek. E csinos, a belső toronynál valamivel alacsonyabb, de szintén igen erős épületet, I. Ferdinánd király és neje Anna kőből faragott medaillon-képei díszítik. A kapu keleti oldalán lehelyezett két kőtábla az alsó kapu előtti s szintén 1751-ben felállított és 1849-ben lerombolt díszkapu díszítményeihez tartozott. A most a városi múzeumban elhelyezett bányász-szobor, valamint a császári korona maradványai szintén e díszkapuhoz tartoztak. Az alsó kapu előtt a körmöczi pataknak egyik ága folyik, mely most be van boltozva. Mikor még a patak szabadon folyt, a kaput felvonó híddal zárták el. Az 1550-ben, Guglinger Farkas birósága idejében készült függő kapu-lakatot, valamint a felső kapunak ép olyan és ugyanabból a korból való lakatját most a városi múzeumban őrzik. Az ugyanott elhelyezett közös lakat-kulcsot hajdan a város birája őrizte éjszakán át és a biró tudta és beleegyezése nélkül senki sem jöhetett a városba és távozhatott onnan. A belváros északi részén, a főtér fölött, 38 méterre kimagasló meredek dombon, áll a körmöczi vár. Kettős, erős és magas – 1901-ben részben átalakított – védő fal környezi, öt hatalmas bástyával, melyek közül kettőt már leromboltak. A vártér közepén álló főépület a már 1491-ben renovált gótikus templom, melyet 1884-ben 80,000 forintnyi költséggel újra helyreállítottak s azóta ismét plébánia-templomul szolgál. Hajdan nagy-, vagy felső templomnak nevezték.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0004/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-06-21|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
1920-ig [[Bars vármegye]] Garamszentkereszti járásához tartozott.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 4515-en lakosábóllakták: 1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 5601 lakosából 4903 szlovák, 61 roma, 45 német és 27 cseh volt.
 
== Nevezetességei ==
* Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg falaivárosfalai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony.
* A város északkeleti részén emelkedő hegyen áll az [[1465]]-ben épült Szent Katalin plébániatemplom, kettős védőfallal övezve, korabeli Szűzanya szoborral. [[1885]]-ben [[Storno Ferenc]] renoválta.
* Körmöcbányai vári orgona fesztivál a Szent Katalin plébániatemplomban (júliusban és augusztusban).
* Búcsújáróhely a [[13. század]]i eredetű [[ferencesek|ferences]] templom, benne a [[Lorettó]]i kápolna [[1750]] körül festett Mária-képpel.
60 ⟶ 64 sor:
* Itt született [[1660]]. [[április 17.|április 17-én]] [[Hofstetter János Ádam]] dán orvos, író.
* Itt született [[1804]]. [[január 4.|január 4-én]] [[Bátori-Schulcz Bódog]] honvéd ezredes.
* Itt született [[1824]]. [[november 16.|november 16-án]] [[Lollok József]] pap, sasvári főesperes, később lazarista atya.
* Itt született [[1885]]. [[november 22.|november 22-én]] [[Ferenczy Valér]] festő, grafikus.
* Itt élt és dolgozott [[1790]]-től [[1820]]-as nyugdíjazásáig [[Simai Kristóf]] piarista tanár, drámaíró, nyelvész, az MTA l. tagja. Itt készítette jegyzeteit az egyik első magyar szakácskönyvhöz 1795 és 1799 között.<ref>[http://www.tintakiado.hu/docs/szotarirok/44.php Szótárírók - Simai Kristóf http://www.tintakiado.hu/docs/szotarirok/44.php]</ref><ref>[http://www.alinea.hu/simai.php Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011.]</ref> ▼
* Itt született [[18851888]].-ban [[novemberés 22.|novemberitt 22-énhalt meg [[1956]]-ban [[FerenczyAngyal ValérGéza]], festő, és grafikus.
* Itt született [[1902]]. [[november 19.|november 19-én]] [[Antos Kálmán]] zeneszerző, egyházkarnagy, zenepedagógus.
* Itt született [[1907]]-ben [[Kokas Klára]] filmgyári díszlet- és jelmeztervező, filmproducer.
* Itt hunyt el [[1932]]. [[december 5.|december 5-én]] [[Matunák Mihály]] római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros.
▲* Itt élt és dolgozott [[1790]]-től [[1820]]-as nyugdíjazásáig [[Simai Kristóf]] piarista tanár, drámaíró, nyelvész, az MTA l. tagja. Itt készítette jegyzeteit az egyik első magyar szakácskönyvhöz 1795 és 1799 között.<ref>[http://www.tintakiado.hu/docs/szotarirok/44.php Szótárírók - Simai Kristóf http://www.tintakiado.hu/docs/szotarirok/44.php]</ref><ref>[http://www.alinea.hu/simai.php Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja. Alinea Kiadó, 2011.]</ref>
* Itt született [[1888]]-ban és itt halt meg [[1956]]-ban [[Angyal Géza]], festő és grafikus
* Itt élt és dolgozott [[Pavol Križko|Krizskó Pál]] ([[1841]]–[[1902]]) körmöcbányai városi levéltárnok.
 
== Testvérvárosok ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Körmöcbánya”